Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A HORVÁTHY-LÁZADÁSIG. 267 szerént Pál esztergomi prépost és tudor administrálta a pécsi püspökséget. Az időben a püspököket főkép a politika foglalta el s arra esik majd teljes szereplésük. A íferezeg-családnak a király elleni lázadása alkalmával III. András királynak Pál püspök hadi segedelmet nyújtott Duna-Szekcső várának megostromlásánál s ott sok emberét el is veszítette. A király nem akarta Pál érdemeit megjutalmazatlanúl hagyni s miután a Herezeg-családot segedelmező Mois (Sándor fia, a /bíró-család tagja) hűtlenségbe esett, de a püspöknek is tetemes károkat okozott, mert annak Nosztán nevű várát s falúját (mely Tolnamegyében Dombóvár vidékén feküdt)1) kirabolta, a püspök alattvalóit rabságba lmrezolta ; Mois összes birtokait Pál pécsi püspöknek adományozta 1296-ban.i) 2 *) Yalószinű azonban, hogy a jószivű Pál püspök kiegyezett Moissal s ezt a királylyal kiegyeztetvén, visszaadta neki javait, mert az ekkép nyert vagyonnak az okmányokban többé semmi nyomát se találjuk. A Mois birtoka táján lévő „Turris Hab“ nevű valószinüleg harang-tornyot, mely az Abrahám nevű cistercita-monostornál állott, Pál püspök úgy váltotta meg Moistól. ') Pál pécsi püspöknek egyházi működésére nézve 1296-ból olvassuk,4) hogy a pozsonyi minoritáknak templomuk részére évenkénti indulgentiá- kat engedett bizonyos ünnepeken. 1298. év február havában András király, Venczel cseh király, szász és ausztria herczegei Bécsben találkozván, ez összejövetelen számtalan jeles külföldi, de magyarországi főpap is részt vett; ezek nevei között olvassuk Pál pécsi püspököt.5) A század végén Baranya és egyúttal Bodrog- és Tolnavármegye főispánja Heysze, vagy Heyza volt,8) ki Bodrogmegyébén 1303-ban Tlioty nevű birtokot vett s az okmány ez évben Baranyavármegye főispánjának nevezi. Egyéb okmányokból kitűnik, hogy Heyze főispánnak atyját Myze névvel nevezték s Heyze testvérének neve Eyzech volt, ugyanaz, ki később Tlioty birtokot megvette7) s valószinüleg ugyanaz, kiről a Fejér Codex is Aysa név alatt emlékezik8) 1296-ik évből, ki ez okmány szerént a király ellen akart föllázadni, mely tervében őt János és Pál nemesek is buzdították. A kérdéses Heyza nevezetes szerepet játszhatott akkor Baranya történetében s nyomai maradtak Pécs városára nézve is. 1300-ban Zolacli fia, János mester ama panaszszal élt, hogy Tulmann nevű földre vonatkozó okmányait fölmutatni nem bírja, kérvén a pécsváradi convent által ügye eligazítását, mert amaz alkalommal, mikor Heyzen Pécs városát fölégette s más károkat s igaztalanságokat is elkövetett, a pécsi káptalannak is i) Fejér e hely novét hibásan Slozta névvel közli. — 2) Fejér VI. 2. 17. — 8) Fejér VI. 1. 18. — •*) Fejér VI. 2. 52. — 8) Histor. Aust. ad. an. 1298. Koller II. 215. — ®) Zichy I. 105. — 7) Zichy III. 303. és II. 510. — 8) Fejér V. 2. 28.
