Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
26G A TATARDULASTOL Tolnavármegye főispánja is, a mit ama perből tudunk, mely közte és Komén comes közt volt, melyben igen sok más egyén s többek között a baj esi szerzet s a trinitási apátság is részt vettek. A per nagy mennyiségű eskü által döntetett el, mely a per zavarodottságát, a sokrendű hatalmaskodást és kártételeket eléggé igazolja. Az ebben részt vevő községek voltak : Kássád, Chergy, Csuknia, Koppán, Rend, Tótfalúx) stb. A következő 1296. évben maga a sokat üldözött Ováry Konrád lön Baranyavármegye főispánja, ki azonban minden rajta elkövetett méltatlanságok mellett semmivel se volt jobb mint összes kortársai. 0 is megtámadta és elfoglalta a birtokaival szomszédos Geresdet, mely akkor arról volt nevezetes, hogy a Geresdv-családból került ki Álba Bulgária püspöke. A püspök itthon gazdálkodó testvére, Péter, erélyesen védte meg az ő testvére javait.2) Ez időről (1295) a megye szolgabírái először tűnnek elő. Burym curialis cornes de Baranya, András, Arnold és Dömötör, comites et judices nobilium de Barana. Burym baranyai udvari comes (valószinii- leg egyúttal alispáni tiszttel) s a másik három mint a nemesek bírája szerepel. ’) E bírák főispánjuk terhére rótt néhány bírságot engedtek el. Ugyanaz időből, mégis év nélkül, másik négy bírót említenek, u. m. : András de Budmér, úgy János fia, Péter, Leonard fia, Dominik és Benedek fia, DénesA) Találunk még 1297-ből is bírákat, kik Péter fia, András comes, Márk fia, Bentech de Budmér, Philipus ha, János de Árpád, Mihály ha, Omodeus de Topord (elpusztult falú Uj-Mindszent vidékén), ki egyúttal siklósi castellanus volt.5) Ováry Konrád után, valószínűleg az év második részében, ismét Kernén comes foglalta el a főispáni széket.G) A kisebb nemesek ügyei is csak akként dűltek el, a mint a hatalmasoknál pártfogóik voltak s így el lehet, mondani, hogy mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás a legszomorubb lábon állott s csak akkor nyerhettek a lakók jobb jogszolgáltatást, mikor ügyeikbe a király avatkozott. A kisebb nemesek sorából meg kell emlékeznünk a Nempti-családról Németiben s valószínűleg Balcsán, melynek egyik ága magas méltóságra emelkedett. Az örökös czivódások között, hogy magát a papságot is nem egy támadás érte, az magától érthető. Olvassuk az 1291. évről, hogy a pécsi káptalan tolnamegyei Bika nevű birtok fölosztásáról intézkedvén, a felek egyik képviselője abban Balogh comes Amit a pécsi castellanus ;7) tehát Pécs ez időben rendszeresen megerősített s katonaság által védett hely volt, mély fölött egy várnagy rendelkezett. A katonaság teljesen rendezA'e s szervezve lehetett, mint azt azonnal látni fogjuk. Akkori időben Pécs püspökét Pálnak hívták, ki Jób után foglalta el e széket, bár 1287- és 1295-ből találunk csak tőle okmányokat,8) melyek 1 1 Árp. X. 162. — 2j Árp. X. 186. — s/ Árp. X. 199. — 9 Árp. X. 421. — 5) Árpád XII. 613. — 9 Árpk X. 211. — ?) Fejér Vili. 5. 495. VII. 2. 156. — 8j Fejér V. 3. 372. és Koller II. 214.
