Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya szent-Istvántól a jelenkorig

264

A TATÁRDÚLÁSTÓL

Volt azonban bizonyos vérbeli összeköttetés e két családnál, melyből a közöttük fönforgó viszály származott; de a melyet az okiratok egészben föl nem tüntetnek. 1285-ben Komén comes, habár akkor is Baranya- vármegye főispánja volt, ') fegyveres erővel támadta meg Kémendet az ottani hetivásár napján, hol (i gyulai embert megöltek; Ováry Komád fiát, Jakabot, elfogván, börtönbe vettette s csak 100 márka fizetése mellett bocsátotta szabadon i) 2 *) Ez ügyben választott bíróság Ítélt, melynek egyik tagja Gergely bán volt, a korábbi főispán s a többiek is Baranya- vármegye legelőkelőbbjeihez tartoztak, mint Péter fia, Egyed, Szent-Dénes- ről, Miklós comes fia, Mihály, Budmérról, Arnold, Boksáról, ki a Nempti (Némethi) nemzetségből származott.

A hozott ítélet valóban lealázó volt Kémén comesre, mert nemcsak az összes károk stb. teljes és busás megtérítésére ítélte őt a választott bíróság, mi a kor igényei szerént teljes elégtételül szolgálhatott ; de azonkívül 72 napot kellett Pécsett a praedikátorok monostorában fogságban töltenie s ennek letöltével, födetlen lábbal s leeresztett kötelékkel (azaz fegyver nélkül) Konrád előtt hódolnia (reverentiam facere). *

Ez eset épen nem szolgált akadályul arra, hogy 1289-ben maga Kernén cornes ne foglalja el, valószínűleg akkor már másod-, vagy harmadízben, a főispáni széket; mert Grossinger szerént 1287-ben is főispán volt. :1) 1289-ben való főispánságát Fejér bizonyítja,4) úgy Nagy Iván.5) Főispánságát egyébként csak arra használta föl, hogy kiállott megszégye- níttetéseért boszut álljon. A hatalmaskodások további folytatást nyertek.

1290-ben a főispán János lett, kiről Lehoczky annyit jegyez meg, hogy királyi főlovászmester volt.6) Megemlíti 111. Endre okmánya, mely- Ível Pólyán comes fiát, Andrást, IV. Lászlótól nyert adományában megerősíti.7) Valószínűleg ugyané főispán az, kit mint Csák hát, János főispánt említenek s kihez Ováry Konrád azért fordult panaszával, mert Bakó Miklós (ki Kernén comes testvére) Kopács nevű birtokát foglalta el.8) Nehezen volt baranyai birtokos, kit tán kibékítőnek jelöltek meg, de alig békítliette ki a kedélyeket, mert 1291-ben ismét Kernén comes ül a főispánt széken 9) s a háborúság tovább folyik. Ováry ugyan megnyerte ama kiváltságot, hogy fölötte a főispán ne biráskodhassék,10) kiváltságát azonban Kernén ügyesen játszotta ki.

Ez év egy nevezetes történeti momentumot őrzött meg az utókor számára, ugyanis: 1291-ben 159 egyén a pécsi káptalan előtt bizonyságot tesz, hogy IV. Béla király elhunytával az esztergomi polgárok az ottani káptalan- és prépostnak a tizedek usurpatiója által 100 márka kárt okoztak.11) Ez ügyben 111. András királyij ai, több egyházférfival s többek közt Pál pécsi püspökkel egjúitt intézték el a fönforgó kérdést. Magát az erre vonatkozó okmányt, a személj— és helynevek elhagyásával közlő

i) Árpád. IX. 435. — 2) Árp. IX. 235. — 8) Tabulae Chronol. Posonin 1806. tab. III.

15. — 4) V. 3., 4. és 9. — 5) M. 0. családai V. 76. — 6) Stem. I. 114. — i) Fejér VI. 1.

46. — s) Árpád. X. 415. — 8 Fejér VI. 1. 316. — 10) Árpk. XII. 433. — n) Fejér VII. 5. 500.