Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TATÁRDÚLÁSIG. 231 kedni s későbbi okmányok szórványosan előtti vitetik az itt lakó nemzetségeket, bátran következtethetjük, hogy azok már szent-István ideje óta itt laktak. A magyarság akkori szervezete szerónt nemzetségekre, azaz több család összetartó csoportjaiba tömörültek. Ezekből e vidéken, akkor legelőkelőbb helyet a Kán-nemzetség foglalta el, mely Siklós és vidékén települt; nem messze attól, az Ormányság területén, a Győr-nemzetség foglalt helyet, melynek tagjai később Kéménd vidékén is kiváló szerepet játszanak. Vannak történeti nyomok, hogy az Aba-nemzetség Pellérd vidékét bírta, melyet a kiterjedt nemzetség egyik női ága bírt. Turony vidékén a Zidoy-nemzetség uralkodott. A Mohácstól nyugatra eső vidéken, a királyi birtokok mellett, melyek később egyes monostoroknak jutottak, volt a Horch-nemzetség, melynek fénye nagyon kicsiny s az is hamar elenyészik; fölebb Baartól nyugatra a Kalán-nemzetség bír birtokokat, mely Béla király névtelen jegyzője által fölemlített Ete és Bojta ivadékaiból kivál s századokig tartja magát. Ettől északra szomszédos a Beche-Gregor-nemzetség, mely vagy nevét változtatta meg, vagy már nem látszik a tiszta nemzetséghez tartozni ; részben el is származnak e vidékről, de a XIV. században egy' leszármazó család-ág, Becseyek, Tőttősök ismét szerepet játszanak a megyéében. A nemzetségeket az okiratok átlag csak a XIV. század elejéig említik, azon túl majd egészen megszűnnek. Ama nevek, melyeket a korábbi időben a nemzetség megjelölése nélkül említenek víz okiratok, leginkább beszármazók, vagy a királyi családdal állanak közelebbi viszonyban; A Mecsek-hegység mögötti vidéken a Szén te-Magócs-nemzetség Mugócs és Bikái vidékén szerepel ; a Buken-nemzetség Jánosi vidékén. Ellenben Márévár vidéke királyi birtoknak látszik lenni. Nagy' szerepe volt e vidéken Dáró várának, a mai Jágonok határában, mely az ország legelőkelőbb családjának kezén állt. Voltak körűié királynői birtokok. Ez lehetett oka, hogy' e vidéken várispánság nem fejlődött, mert a hadszervezet ily viszonyai közt annak szüksége fönn nem forgott. Ha ezekhez hozzáveszszük a különféle udvarnokok, méhészek, nyilasok, solymárok stb. területeit, egész Baranya területét benépesedve látjuk; csak a megye nyugat-északi része az, mely fölött teljes homály dereng. Ismervén úgy a közlekedés fővonalait s a területek körülbelőli népességét, melyek nagyobb helyek keletkezésének életföltételeit képezik, a Baranya területén lévő góczpontok közül az egyedüli Koaszt-vár volt az, mely a várispánságok fönnmaradása esetén legtöbb képességgel bírt ahoz, hogy' nagygyá emelkedjék. Ugyanis Pécs a nyert kiváltságok értelmében is igen elszigetelt város volt; közlekedése csak kelet és nyugatra irányúihatott, mögötte meredek hegység, előtte széles mocsár s így hadi ezélokra alkalmatlan volta miatt várispánsággá s akkor nagyobb várossá nem fejlődhetett volna. Pécsvárad emelkedését forgalmi útjainak nehézsége akadályozta, mert
