Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
A TATÁRDÚLÁSIG. 229 gában, várispánság lett volna, vagy hogy akár Soinogyvár, akár Tolna- vár várispánságához tartozott volna, nincsen történeti nyoma. Baranya tehát szent-István idejében nem képezett egy tömör egészet, hanem összefüggő darabokat, melyekben a tömörülés és vármegyévé alakulás előfeltételei megvoltak. A. haderő közlekedési vonala a Koaszt-váv és Bárány avar között fönnálló egyenes út volt, mely mindenütt dombtetőn haladhatott. A koaszti várispánság területének egyetlen egy pontja se volt oly alkalmas egy összekötő vonal létesítésére, mint ez, mert a Villány alatt szélesre nőtt Karassó vize minden összeköttetést megnehezített volna. A két várispánság, ha áll a föltétel, hogy a koaszti a lovas-csapatoknak alkalmasabb volt, összműködésre volt kényszerítve, melynek főhadi szállása mindenesetre a stratégiailag kiválóbb Baranyavár. A hadsereg útja tehát Koasztról Baranyavárra s az ország felé Báttaszék és Szeg- szárdnak közlekedett, mely úton a várispánságokat övedző nemesek minden úton és ponton hozzájuk csatlakozhattak. Volt még egy másik közlekedési út is, mely nem szolgált a had ezél- jaira. Ez Pécstől Pécsváradra s innen keletnek Fazekas-Bodánál a hegytetőn Szebény fölött húzódott Báttaszékre, mely útnak ma is vannak nyomai az okiratokban ; pl. Krakó (Karakó) határjárásánál, mely a mai Szebény ..Szent-László földje“ nevű dűlőjének területén feküdt, mely a Szék (Báttaszék) és Pécsvárad közti útat említi. (Zichy II. 472.) A Pécsről Somogyvár- megye felé vezető útvonal, kikerülendő Szigetvár vidékének posványáit, Boda és Korpád felé ment a somogyi területre. Ez útvonalakkal megállapíthatjuk Baranya akkori területének gócz- pontjait s ezek : Pécs, mint püspöki város, Bárány avár hadi központ, Pécsvárad mint jeles apátság és közhely, Koaszt a hadgyakorlatok központja. Mint másodrendű hely megemlítendő Vaiszló vidéke. Ezekből Baranyavár és Koaszt-váv külön várispánságot képeztek ugyan, de miután elfogadhatónak tartjuk ama véleményt, hogy várispánjaink a közigazgatást is gyakorolták s hogy e szerént hatóságuk alatt egy szűkebb körű hadi s tágabb polgári terület volt kezdetben egyesítve ; úgy Baranyavárhoz előnyösebben csatolható Pécsvárad és Koaszthoz csatolható Pécs és vidéke. S ha e két várispánságot egyesítve képzeljük, már megkaptuk Baranyavármegyét első alakjában. A baranyavári és koasztvári várispánságokban lakott a király hadi népe, így önként következik, hogy e vidék volt a legmagyarabb. Századok lefolyása alatt sok idegen elemmel egyesült s a török harczok Baranyavár és Koaszt közvetlen vidékéről elsöpörték a magyar elemet és nyugatra szorították, de azért az Ormányság s az a fölötti vidék máig megtartotta ősi eredetiségét. Kevésbbé lehetett tiszta az adományozott terület, hol a településkor itt talált népség az adományozási viszonyoknak jobban kedvezett s nem volt tiszta a pécsváradi apátság területe se, mert, mint az alapító- okmányból látható, maga szent-István gondoskodott, hogy a kézművesek
