Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
S2ENT-ISTVÁNTÓL 22(> 3. 320.), mely nem mondja ugyan, hogy Koaszt Misleny határában fekszik, de az okmány szövegéből az ily értelem erősen gyanítható, miért a a szöveg ama kitétele, hogy Misleny községet sub eisdem metis et terminis, ugyanarna határjelekkel és határral kapják, in quibus ipsum, castrum tenuit, melyekben azt a vár bírta: oly jogász kifejezés, minőt a középkor használni nem szokott s mely inkább volna akként érthető, „mely határok között magát a várat zárja“, míg a nyomban következő mondás ab eodem castro exemptam dedimus, a vár kötelékéből kiszabadítva adjuk, már nem a várépületre, hanem a hadi kötelezettségekre vonat- kozhatik. A várnak Misleny határában való létezésére sokkal biztosabb bizonyíték egyúttal az ott lévő /t'oárd-alja nevű dűlő, mely fölött kikerekített domb a régi vár helyét jelöli. A régi okiratok egyszer Koarsztnak is nevezik e várat, mi a megmaradt Koárd helynévhez legközelebb áll. A harsányi hegyláncz mögötti fönsíkot a vármegyén áthúzódó Mecsek- liegyláncztól aránylag igen széles és mély völgy választja el, mely alig áll 12—16 méterrel magasabban, mint a Dráva völgye; e völgy oldalán áll Pécs városa, az akkori szabadalmakkal ellátott püspöki város, melyre ugyan Koaszt várából remek kilátás nyílott, de a várispánsághoz nem tartozott. Valószínű, hogy mielőtt a várispánságokat végleg rendezték volna, még más területek is voltak Baranyában (úgy mint tán az egész országban is), mint más várak területei, melyeknek azonban a múlt ködös homályában nyoma veszett. Ilyen várat a megye nyugati részében kettőt kell fölemlítenünk, melyeknek a valóságban és a történetben halavány nyomaik vannak. Egyik várról 1257-ben történik említés. (Fejér V. 2. 418.) Nana comes részére a sámodi uradalom határát meghatározó okmányban, mint határ említtetik meg Castrum Gara (a közlésben Sara), nem messze az Okur vizétől Vaiszló, Páprád és Palaj-puszta vidékén. A határjárás a szomszédokat személyenkint jelöli meg, csak itt tesz kivételt, Castrum Garának nevezvén azt, miből azt kell következtetnünk, hogy az királyi vár volt, különben itt is a tulajdonos neveztetett volna meg. A Garay-család akkor még nem élt Baranyában. Van e várnak e helyen való létezéséiül egy másik nemleges bizonyítékunk is; 1214-ben IV. Béla király Vaiszlót Obuszk Ambrusnak adományozván (Wenezel XI. 331.), a határjárásban előjön Varathuth nevű község, mely tán Vár-átútnak volna olvasandó s a név eredetét amaz úttól vehette, mely az Ókor vize széles posványái között a várhoz vezetett. E királyi várnak, ha az a várispánság modorában volt szervezve, szintén meg lehetett hason nagyságú területe, mely tán az Ormányság egy része s ama szép fönsík volt, mely innét a bükkösdi hegyekig húzódik s mely vidéket régi okirataink az Ókor és Almás patakokról Okor- almaköznek neveznek. E királyi vár várispánsági jelentőségét, ha ilyen volt, valószínűleg még a várispánságok végleges szervezése előtt vesztette el, területinek
