Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya szent-Istvántól a jelenkorig
222 SZENTISTVANTÓL részére. Az erre vonatkozó okmányok ugyan ma még csak másolatban sincsenek meg, de hogy léteztek, hogy ez adományok Nagy-Kozár, Misleny és Gyula vidékénJ), tehát mint később látni fogjuk, az akkori megyei élet központján voltak, azt a lászlói pálosoknak a pécsi püspökkel vitt és 1402- ben Garay Miklós nádor által eldöntött pörből tudjuk (Fejér VIII. 5. 65.), mely szerént azonban ez adományt már 1068-ban nyerte s reá következő okiratról egy másolatot 1300-ban vettek. (Fejér VII. 1113.) Mór püspök még ezen fölül is nyert birtokokat a püspökség részére. András király és Béla vezér idejében az ország nádora Radó volt. Ez (Vezelin de Vasurbuc, Turóczy szerént Vezellin de Vazunburg (cap. 28.) fia volt annak a Radónak (lásd Chronicon Budense és Heltayt), ki Kupát legyőzte. E Radó 1057-ben Mór püspöknek és megyéjének több adományt tett, többek közt a Kapos (Kopás) folyón túl lévő Kana nevű községet, mely alatt Kónyi, vagy igazabban a mai Kánya értendő, mely Kupa birtoka lehetett, a Dráván túl (supra Drávám) szent-Mihály templomát, mely valósziniileg a mai Miholjácz és szent-Demeter monostorát (mai Mitrovicz). Ez okmányt a király Fejérvárott erősítette meg. Szent-Gellért életírása (Endlicher írta Sti Gerardi) azt mondja, hogy Mór püspök Gellért utóda lett volna a Csanádi püspöki székben s ő volt az, ki Gellért tetemeinek 1053-ban Csanádra való szállításáról gondoskodott. Ha ez utóbbit elfogadhatónak kell is tartani, de hogy Mór nem lett Csanádi püspök, azt épen az idézett Radó-féle alapítvány igazolja. Mór püspök a fönt említett Zoerard és Benedek életrajzának megírásában említi, hogy Benedek testén annak halála után talált láncznak egy részét Fülöp apáttól ajándékba nyervén, azt sokáig megőrizte s végre a legkeresztényebb Geiza vezér kérelmére ennek adni meg nem tagadhatta. Miből nemcsak ama szívélyes viszony látható, melyben Mór püspök az uralkodó családdal volt, de egyszersmind az is, hogy a kérdéses életrajzokat 1063—1070. évek közt írta, mert Geiza vezérsége arra az időre esik, mikor Béla meghalt és Salamon a trónra lépett, mert 1075-ben már Geiza lépett a trónra. Mór püspök halála, Koller szerént, 1070 körül esik. A benediktinu- sok martriologiumában a szentek sorába deczember 4-ikére vétetett ; avatása azonban csak e században történt. Mór püspök idejétől szent-Lászlóig, úgyszólva, semmit se tudunk Baranyáról és Pécsről, még az is ismeretlen előttünk, ki lett Mór után pécsi püspök? Történetírók minden forrásra való hivatkozás nélkül említenek ugyan neveket, de bizonyosságot csak az 1091 körüli időből nyerünk, mely év táján szent-László király a zágrábi püspökséget alapítván, szükségessé vált a pécsi és zágrábi püspökség közötti határt megállapítani. A keleti részen a bácsi püspökség folytonos viszályban állván a határok miatt a pécsi püspökséggel, e határokat is meg kellett állapíi) Hazai Okt. Vili. E községek Újfalu (Romonya), Bogád, Svenye (Zsemenye), Sarlós (Soros), Dörgicse voltak.
