Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)

Baranya őskora a magyarok bejöveteléig

200 LEEETSTATISZTIKA. b) A 111. számú rajzon: a 4-ik számú csat szíjnyúlványa, melyről a szíjkeret a peczekkel hiányzik; díszítése hullámvonalas kéthajlású inda; hossza B'5, szélessége 2-l cm.; fölül két nittoló-szöge volt, ezek hiányza­nak, alul egy, ez most is meg van. Az 1—3-ik számú kéttagú csuklós övdíszítmények fölső nagyobb tagjukon a fölerősítésükre szolgáló, alul két, fölül egy nittoló-szög s négylevelü áttört indadísz, alsó kisebb tagjuk, mely szabadon fityegett, csúcsos paizska alakú, kétlevelü áttört díszszel. A három példány közül kettőnek csukló-szöge hiányozván, egyes tagjai külön állanak s ezek közül az egyik fölső tagjának sarka letört. A har­madik három töredékből van összeállítva s ennek alsó tagjából csak a csuklótag van meg. A teljes példányok hossza egészben 4-5, szélességük fölül 3, alul 2'3 cm. Az 5-ik és 6-ik számú 2 drb mellékszíj-díszítmény az övkötény szíjairól, fölül két, alul egy nittoló-szeggel, egylevelü mintá­val, paizska alakban. Hosszuk 2'9, szélességük 2-4 cm. Végül a 7-ik számú dísztag az övszíj közepéről (övközépdísz) piskóta alakban, díszítés nélkül, közepén kerek tagolással s egy nittoló-szöggel. Fölülete domború, szélét ugyanilyen sima keret szegélyzi. Hossza 641, szélessége l'l cm. E szintén övgarniturához tartozó fémtagoknak hovátartozandóságát Juhász hiányos értesítései miatt, kissé bajos megállapítani. Az Értesítőben megjelent első ezikkében (u. f. XVI. k. 159. lap) két oly sírról beszél, melyekben övgarnitura darabokat leltek és pedig előbb azt mondja : „6. E szám alatt közölt nagy és kis szíjvég, nagy és kis szíjdísz és két darab tőrtok erősítő." E megjelölése, bár ez is pontatlanul, csak általunk, a 109. számú rajzon közölt darabokra illik úgy a hogy, a töb­biekre sehogy se, csakhogy tovább azt mondja: „8. Egy másik sírlelet tárgyai a következők : nagyobb és kisebb szíjvég, négy nagyobb és két kisebb szíjdísz (ábráját lásd a 175. lapon)." Úgy, de az idézett ábra épen az általunk a 109. számú rajzon bemutatott darabokat mutatja. Világos, hogy ezekből lelkiismeretesen senki el nem döntheti, mely darabok tartoznak együvé s így magukhoz a leletekhez kell fordul­nunk valamelyes fölvilágosításért. Annyi ezekből is valószínű, hogy két garnitúrával van dolgunk, mert egészben két főszíj vég, úgymint: a 109-ik számú rajz 1. számú és a 110-ik számú rajz 1. számú, valamint ennek meg- felelőleg két csat, úgymint a 109-ik számú rajz 5. számú és a 111-ik sz. rajz 4. számú (ennek szíjkerete hiányzik) van közöttük. Minden övhöz pedig egy csatot s egy főszíj véget, továbbá bizonyos számú fém tagot kell sorolnunk, melyek egy része az öv főszíját (derékszíját), más része a véko­nyabb szíjakból álló övkötényt (gyalogos övénél), illetőleg az oldal-fitye- gőket (lovas övénél) díszítette s végül az övkötény, illetve htyegők szíjai­nak végét ékített, úgynevezett mellékszíjvégeket. Már most lia az általunk három rajzon közlött övgarnitura darabokat szétosztani akarjuk, tekintetbe veszsziik : először a rajtuk lévő díszítmé­nyek jellegét, másodszor azoknak méreteit. Az előbbi támpont megbízha­tatlanabb, mert egyazon övön sokszor fordulnak elő különböző karakterű

Next

/
Oldalképek
Tartalom