Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 2. (Pécs, 1897)
Baranya őskora a magyarok bejöveteléig
154 NÉPVÁNDORLÁS KORA. ság a végi szkitha síkságon, a Don és Denepor vidékén megalakult kettős gót birodalom volt. E királyságok megalakulása ugyancsak a már említett hiungnu mozgalommal áll okozati összefüggésben. Tekintsük át röviden e mozgalmakat. ) A Kr. e. III-ik században a hiungnuk hatalmas államot alkotnak Khina fölött, a mai mongol földön. AKr.u. I-ső század kezdetén e birodalom két részre szakad. A déli fél elismeri Khina fönliatóságát, az északit pedig a szienpi-k és más szomszédos törzsek segélyével megtöri Khina az I-ső század végén. A legyőzöttek egy része előbb az Ili és Irtis forrásvidékeire nyomul, majd a szienpiktől nyomatva, tovább nyugat felé, hol a Il-ik too. század folyamán kiírni, unn név alatt tűnnek föl a Jajk és Volga között, az Ilitől és Volgáig török-tatár és ugor népeken törve keresztül és a szkitha-sarmata elemre találva a Jajk és Volga közt. E népmozgalom a fölső Volga vidékéről a Balti tenger felé szorítja a finneket, kiknek megjelenése viszont a vidéknek germán törzseit hozza mozgásba. A Il-ik század közepe táján, az Odera és Visztula forrás vidékein, a mai Beszkidek fölött lakó lúg, vagy ligiekből képződött új germán törzsek kelet felé húzódnak s elfoglalják a dák kostobok földjét Erdély észak-keleti határán. x) Nagy Géza : A magyar nemzet története. Szerkeszzi Szilágyi Sándor CCXCVII. és köv. 1. s a már i. h.
