Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 5S1 posztóért 77 irtot fizettetett ; öt vég gyolcs és kések vételére Izdenczy Benedek udvarmesternek adatott 8 frt. Pécs kitűnő posztójával s a fonó- és szövő-ipar termékeivel már ezt megelőzőleg is messze földre terjedő kereskedést űzött. Az építő-ipar azonban még a XV-ik század végén sem emelkedett megyénkben oly fokra, mint az ország egyéb részeiben. Díszes épületekben, különösen Pécsett, hol Szakmáry György püspök több szép épületet —■ közte a Tettyén romokban ma is látható várszerű kastélyt — emeltetett, nem volt hiány; de ez épületeket nem a mi iparosaink, hanem idegenek építették. így az említett pécsi püspöknek 1500 körül Lőcsére kellett szorulni ácsmesterért, ki, mivel műszereket magával nem hozott, a megharagudott püspöktől visszaküldetett. A török uralom alatt iparunk pangott s legfölebb a hazai lakósok mindennapi szükségleti tárgyainak előállítására terjedt csak ki. A keleti kényelemhez szokott törökök bizonyára nem használták a mi iparunk termékeit, mely nem volt annyira kifejlődve sem, hogy a pénz birtokában lévő törökök Ízlésének megfelelő árúkat termelhetett volna. A folytonos háborúk, melyeknek megyénk oly gyakran volt szintere a mohácsi gyásznaptól 150 éven át, majd a törökök sarczolásai, majd Zrínyi hadainak pusztításai, még az ez időbeli csekélyke ipar folytatását is többször megzavarták s kényszerítették ez által iparosainkat iparuk tömeges fölhagyására. A 18-ik század vége felé, mikor megyénk is fölszabadult a törökök uralma alatti nyűgtől, a tespedést lázas tevékenység váltotta föl. A kereskedelem, mely az addig többnyire keletről közvetített czikkek főfogyasztóit a törökök kiűzése után elveszítette, az iparra támaszkodott. A kereskedelemnek alig lehetett más forgalomba hozható czikke megyénkben, mint a bor s a mezőgazdasági termények ; ezek is alig számbavehető mennyiségben. A posztó-ipar hanyatlóban volt, megsemmisítették a török uralom alatt a selyem és keleti czikkek ; ez utóbbiak nem találtak a fölszabadulás után fogyasztóra ; az állatlétszám minimumra apadt, fölemésztette a háborúk emberanyaga. Csoda-e, ha az ipar másfélszázados tétlenség helyrehozására törekedve, megyénkben kettőztetett tevékenységgel igyekezett a kereskedelem által fölállított követelménynek eleget tenni s az egykor virágzott iparágak az éltető levegőben újra életre keltek, új iparvállalatok egész sorozata létesült. Az 1780-ik év körül az ipar terén kifejlett s pozitív eredményeket fölmutatni tudott mozgalom s lázas tevékenység mindenesetre döntő befolyással volt az 1780-iki oklevélnek 18-ik pontjára, mely oklevél Pécs városát a szab. kir. városok sorába iktatván, egy az ipar nemtőjét is föltüntető czímer használatára jogosítja föl. A Duna, Dráva, Karasicza és más patakok már számtalan malmot hajtottak, melyek ugyana búzából 5-féle lisztet készítettek. Az őrlemények nagyrésze Eszéken, Bácskában és Somogybán került piaczra. Tímáraink országos hírneve öregbedett s számuk egyre szaporodott. A vizi-
