Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
332 T A N Ü G Y. A zárdái polgári leányiskola. A zárdái polgári leányiskola fölállítása a 80-as évek végén határoz- tatott el s miután az eddigi épület amúgy is szűknek bizonyult, 70 ezer frtot meghaladó költséggel ritka szép palotát építettek, a melyben otthont leltek a polgári leányiskolán kívül a külső elemi és tanítónőképező intézet osztályai is. Ez új épület 1891-ben készült el, de a polgári ideiglenesen már 1890. szeptember 1-én nyílott meg a zárda régi épületében. Az új iskola díszes épületéhez dr. Dulánszky Nándor megyés püspök 10-ezer forintot s a káptalan 9400 frtot adott. Belső berendezése teljesen modern. A 13 tanítási terem mellett van igen szép dísz- és kézimunka-terme, a polgári leányiskola használatára díszesen berendezett és fölszerelt természetrajzi és fizikai múzeuma. Az osztályokat fokozatosan fejlesztve, ma már a teljes polgári, leányiskolában 208 leány nyeri kiképeztetését, kiknek nevelésén és tanításán 6 okleveles tanítónő fáradozik. Tanítónők : Tabelly Scolasztika, Lippay Terézia, Szabó Xavéria, Frank Paula, Raab Saleria, Graf Alexia, Weber Aquinata, Máhl Hildegard, Stefkó Alfonsina, Kretschmann Annunciata, Németh Filoména, Mátyás Róza, Pintér Ferenczné és Boni per ti Róza. Elemi iskolák. Belvárosi községi fiúiskola. A belvárosi fiúiskola történetét az 1778-ik évvel kezdhetjük. Hogy azelőtt is lehetett a belvárosban iskola, hova a kis gyermekek (7—10 éves korukig) eljártak, az több mint valószínű ; ámde ha volt is, az már a fokozódott igényeknek nem felelt meg, az rendes, szervezett iskolának nem tekinthető, legalább erre enged következtetni a múlt század utolsó negyedében Baranyavármegye által fogalmazott „sérelmi fölirat“ czimű okmány következő kitétele : „Az iskolaügy némely szerzetesekre van bízva, kik azonban a haza csemetéit kevésbé avatják be a tudományokba, mint gyakorolják az imádság, éneklés s egyéb erkölcsökben.“ A még mai napig is használatban levő pecsét szerint a belvárosi iskola 1778-ban, tehát egy évvel a „Ratio“ megjelenése után alapíttatott Mária Terézia által. Érdekes adatul szolgál ehhez a tanítási szertárban őrzött régi czímer is, melynek közepén I. IL M. T. betűk kétségen kívül Mária Terézia és II. Józsefnek — mint alapítóknak — együttes uralkodására emlékeztetnek. A pecsét ezüst éremének a következő körirata is érdekes: „Sigill. Primär. Nationalis Scholae Regiae. 1778.“ Az ilyen iskola, mint a pécsi is, normális iskolának neveztetett. Rendes tanítókkal, igazgatóval, rajz- és zenetanítóval birt és nemcsak arra szolgált, hogy benne az ifjúság a hittant, bibliai történeteket, az evangélium magyarázatát, magyar-, latin-, német-olvasást, Írást és egyéb reáliákat tanuljon, hanem, hogy mintául is szolgáljon más iskolák berendezésére és a szabályszerü- leg képezendő tanítók benne sajátítsák el a tanítás gyakorlatát, ügyességét.
