Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Közművelődési rész

T A N U G Y. 333. Normál-iskolánk 4 osztálylyal és 4 rendes tanítóval, egy helyi igaz­gatóval, egy rajz- és egy zenetanítóval birt, kiket a főtankerületi igazga­tóság előterjesztésére a helytartótanács nevezett ki ; fölötte egy kir. inspektor őrködött, a ki egyenesen a helytartótanács kebelében székelő főtankerü­leti igazgatótól nyerte utasításait. J Az 1786/87-ik évi okmányok szerént a tanügy országos igazgatása s így ez iskoláé is, megváltozott, a mennyiben a 10 tanítási kerület helyett : Pécsett, Pozsonyban Kassán, N.-Váradon és Zágrábban 5 tanulmányi igazgatóság állíttatott föl, melyek együttesen a Budán székelő gróf Nitzky Kristóf fő igazgatására bízattak. Simon János, budai főnemzeti iskolai tanító neveztetett ki helyi igazgatónak, Bachmann János pedig kir. tan- fölügyelőnek. Megszámlálhatatlanok ama rendeletek, melyek időről-időre, részint fölülről, részint a helyi hatóságoktól küldettek a tanítótestület szá­mára. Egyikben a rajzoktatási teremnek sürgős fölszerelésére azonnal köteleztetik. A szükséges iskolai könyveknek az egyetemi könyvnyomdá­ból való beszerzése szintén kötelezővé tétetik. Másikában szigorúan meg- tiltattak az olyan büntetések, melyek a gyermekek egészségére és testük ártalmára befolyással bírnának. — A növendékek számára közös könyör­gés készíttetett és küldetett meg, melylyel a tanítást a más vallásuak is egy időben kezdhették meg s végezhették be. Az is rendeletileg lön kimondva, hogy a zsidófiuknak, kik nem tudnak bizonyítványt fölmu­tatni arról, hogy a normális iskolát elvégezték volna, nem engedhető meg a nősülés. (A nemzeti iskolák elterjedése czéljából őfelsége a képezdészek részére a tanulmányi alap terhére segélyt engedélyezett (1000 frt), mely­nek ötöd része a pécsi normál-iskolát illetvén meg, az igazgató föl­hivatott a megküldött segély aránylagos kiosztására. Egy másik rendelet szerént Simon János igazgató kiküldetik, hogy Csepely, Értény és Váll községekben a vegyes nemzeti iskolákat rendezze be és kösse meg a szerződést. Még az is elrendeltetett, hogy olyan fiú nem vehető föl iparos tanulóul, a ki legalább két rendes norma-osztályt nem végzett kellő ered­ménynyel stb. Ilyen, egymást rohamosan követő utasítások és rendeletek behatása alatt vert gyökeret e norma-iskola életfája, melynek hatalmassá vált tör­zsét nem volt képes már megingatni többé sem a visszavonás után (1790) közvetlenül beállott pangás, sem pedig a germanizálást követő korszak. Az 1787/88-ik tanévben már teljesen organizálva talált norma-iskolában igazgató Simon János, egyúttal a tanító-jelölteknek is nyilv. tanítója. Hitoktató páter Ernfridus, a kapuczinusok quardiánja. Osztálytanítók : Szeidel Frigyes, Horváth Imre, Simon József és Szigvárt Vincze. Mindannyian beszéltek magyarul, latinul és németül, kivévén Szeidelt, ki cseh ember lévén, csak németül és csehül tudott. Rajztanitóul Bük József, zenetanitóul pedig Svoboda Gáspár volt alkalmazva. Az egyemeletes boltíves iskolaépület ott állott a mostaninak a helyén. Benne csupán egy iskolaszolga lakott, ki a házat gondozta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom