Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
667 KÖZGAZDASÁG. többi részeiben pedig 300—648 kilométerre. Jelenleg megyénkben 244 kilométerre jut egy pénzintézet. A pénzintézeteknek a népesség számához való aránya is jelentékeny javulást mutat két évtized alatt. Mig ugyanis 1875-ben egy takarékpénztár 40.500 lélekre esett, addig ma 35.809 lélekre jut egy ilyen pénzintézet megyénkben ; az összes pénzintézeteket véve pedig figyelembe, ma 15.346 lólekre jut egy pénzintézet, míg 1875-ben 23.625 lélekre jutott csak egy pénzintézet. Takarékpénztárainknak s az osztrák-magyar bank pécsi fiókintézetének összes forgalma az 1894-ik évben meghaladta a 137 millió frtot. Az egyes üzletágak közül a váltótárcza a „Magyar statisztikai évkönyv“ II. évfolyama (1894) szerént 1892-ik évben a baranyai takarék- pénztáraknál csak közel 3 millió frtot képviselt, az 1894-ik évben mintegy 5 millió frtot, melyhez járult a bankfiók 8 millió frtnyi váltótárczája. A 80-as évektől kezdve a betétek állománya is fokozatos emelkedést mutat takarékpénztárainknál. Az 1878-ik évi 6,152.952 frt betéttel szemben 1894-ik évben 11,542.859 frt betét áll. A kis tőkék azonban takarék- pénztárainknál kevésbé találnak elhelyezésre, mint hazánk többi részében. Jelzálog-kölcsönökben még néhány év előtt a nagyszebeni földhitel- intézet és a pozsonyi takarékpénztár jelentékeny összegeket helyeztek el megyénkben. Mióta azonban a hosszabb annuitásu, 5Ví—6% mellett rendesen 45—50 év alatt törlesztendő kölcsönnyújtást, nagyobb pénzintézeteink is működésük körébe vonták, idegen pénzintézetek kevés eredménynyel fáradoznak tőkéiket itteni ingatlanokra elhelyezni. A jelzálog-kölcsö- nök emelkedése 2 év alatt megyénkben megközelíti a 2 millió forintot, a mi nagyrészt a fílloxera-vész által sújtott gazdák ingatlanaira esik. Az 1892-ik évben 3 millió 700-ezernyi jelzálogkölcsön, 1894-ben 4,597.609 frtra szökött föl. Ingatlanainkat egy évtized alatt ennek folytán mintegy 25°/o-kal jobban terhelték meg. 1884-ben ugyanis megyénkben egy négyszög kilométerre 645 frt jelzálog-kölcsön esett, addig 1894-ben már 876 frt. A pénz megyénkben csak a székhelyen mondható olcsónak ; a vidéki pénzintézeteknél, kiváltképen a kisebb kölcsönöknél, még mindig 7—8°/o a kamatláb s a különféle kezelési költségek, irásdíj czímén szedett összegek e magas kamatlábat is fölemelik. A betéteket pénzintézeteink általában 4—4Ví% kamatoztatásra fogadják el. A lassú lejáratú jelzálogkölcsönök 572—6%-ból rendesen lVa a tőke törlesztésére, a többi a kamatokra esik. Az osztrák-magyar bank nagy-kanizsai fiókjának Pécsett egy mellékhelye, a pécsi kereskedelmi és ipartársulat fölterjesztésére 1880-ban, a pécsi bankfiók pedig 1887-ben állíttatott föl. Az első üzleti évet a bankfiók 373 frt veszteséggel zárta le ; az 1894-ik évben nyeresége a 40-ezer, összforgalma pedig a 66 millió frtot meghaladta ; a pénztári összforgalom az 1889-ik évben még csupán 15 millió frt volt. Nemcsak a baranyamegyei, hanem a hazai szövetkezetek közt is első rangú helyet foglal el a „Pécsi kölcsönös segély ző-egy let“, melyet 1865- ben három pécsi iparos alakított s mely szövetkezet több mint 30 év föntállása alatt nagygyá fejlődött. A segélyző-egylet 6—6 évre terjedő
