Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
668 KÖZGAZDASÁG. évtársulatokból alakul ; a hat év letelte után minden évben egy-egy évtársulat véglegesen leszámol s teljesen megszűnik s egyidejűleg minden évben egy új társulat keletkezik. A részlettulajdonosok 6 éven át hetenként 50 krt fizetnek be s hat év letelte után a befizetett tőke s a megillető nyeremény-osztalék átvétele után kilépnek a szövetkezetből. A működés első évében csupán 1500 részletet jegyeztek, ma a jegyzett részletek száma meghaladja a 20-ezeret. A szövetkezet magasra rugó forgalma ma már nemcsak Pécsre, hanem egész Baranyavármegyére s lehet mondani a haza minden részére kiterjed, mert a tagok elköltözés esetén is ragaszkodnak tagsági jogaikhoz. Az intézet a kisebb tőkéknek valóságos gyűjtőhelye s a szakértelemmel párosult pontosság által kinyert bizalom a közönség minden rétege részéről egyre öregbedik iránta. Az intézet takarékbetéteket is fogad el (1894-ben 638.822 frt) s váltókat is számitól le ; 1894-ik évi váltótárczája 1,850.849 frtot képviselt. Az első évi 1601 frtnyi nyeremény a múlt évben 86.900 írtra emelkedett s egy részlet után 187 frt 50 kr. osztalékot fizetett. Vagyona az 1894-ik évben 3,487.394 frtot tett, összforgalma pedig megközelítette a 24 millió frtot. Vidéki szövetkezeteink közül életképesebbek s nagy forgalomnak örvendenek a pécsváradi, sásdi, siklósi, vörösmarthi ; ezeken kívül állanak fönt szövetkezetek Baánon, Mágocson, Villányon, N.-Bolyban és Harkányban. Közlekedés. Ama, részint megyei, részint átmeneti forgalmat, melynek iránya N.-Kanizsa, Pest és keletre Szeged felé irányúit, a legújabb ideig majdnem kizárólag a régi idő óta hires, kitűnő kövezett utakon tengelyen eszközölték. A Dráván való hajózás e folyó nagy részének még ma is szabályozatlansága miatt elenyésző csekély volt s a kísérletet tett hajózási vállalatok még ezelőtt pár évtizeddel is egymásután szűntek meg. A dunai nagy vizi-útra már előbb is jelentékeny forgalmunk esett. Vasútaink csak a közelmúltban keletkeztek ; 1845-ben a mohács-pécsi vasút kiépítése után hosszú időközökben létesült a pécs-barcsi s csak 12 évvel ezelőtt a budapest-pécsi vonal. Rendszeres terv szerint kiépült vasúthálózatunk ma sincs még, mely megyénk forgalmi igényeit kielégíthetné; csak a legújabb időben tapasztalható a viczinális vasútak építése iránt nagyobb érdeklődés, melynek eddigi eredménye is bízvást remélni engedi, miszerént nem sok idő választ el attól, hogy nagyobb forgalmú helyeink a megyei székhelylyel összeköttetést nyerjenek, s az elsőrangú vasúti forgalmi irányokba beolvadjanak. Közutak. Állami útak. Megyénket két állami út szeli át. A budapest-eszéki út, mely Duna-Szekcső fölött lép Baranyába s elvonul Duna-Szekcsőn, Baaron, Mohácson, Udvaron, Főherczeglakon, Baranyaváron, Monostoron
