Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
666 KÖZGAZDASÁG. A pécsi takarékpénztár fejlődését és történeti múltját illetőleg részletes adatok olvashatók az intézet 50 éves jubileuma alkalmából 1895-ben kiadott „1845—1895 Pécsi takarékpénztár“ czimű műben, melyből érdekesnek tartjuk a következőket fölemlíteni, mivel ezekből Baranya hitel- viszonyaira is következtetés vonható. Az 1859. évtől kezdve a betétek állandó, sőt rohamos emelkedést mutatnak, 1865-ben már meghaladták az egy millió forintot, 1883-ban 5Va, 1894. évben pedig több mint 8 millió írtra rúgtak. A betétek ez állandó emelkedéséből következtethető, hogy az 1866. évi országos mező- gazdasági válság, az ugyanez évi osztrák-porosz hadjárat s a 70-es évek elején a pénz-piaczon mutatkozott pangás a pécsi takarékpénztár üzletét nem nagy mérvben érintették ; az 1873. évi pénzügyi válság idején azonban a betétek 2—3000 frttal csökkentek. Az intézet összes üzletága, főleg 1884. évtől kezdve mutat rohamos emelkedést. A jelzálogkölcsön-üzlet, mely 1885. évtől apadt, 1893 óta a megyénket ért nagy filloxera-pusztítás következtében újra növekedett s 1894-ben 372 millió frtot tett. A váltószámla, mely 1893. év végén csak 687-ezer forintot igényelt, az 1894. évben IV* millió frtot képviselt. Az intézet föltétien fizetőképességének biztosítására állandóan tekintélyes összegeket tart első rangú pénzintézeteknél folyó számlán elhelyezve ; 1894-ik évben 729-ezer frt folyószámla-követelése volt. Az intézet rendes tartalékalapja 182.048 frt, értékpapír-állománya közel 3 millió frtot képvisel ; jótékony czélokra a takarékpénztár 40 év alatt több mint 120-ezer frtot adományozott, melyből 35-ezer a jubileumi évre esik. Húsz évig a „Pécsi takarékpénztár“ volt megyénkben az egyetlen pénzintézet. 1866-ban keletkezett a „Pécsi kölcsönös segélyző-egylet“, mely azonban eleinte csakis tagjainak hiteligényeit elégítette ki s takarékbetéteket se fogadott el. 1869-ben létesült Pécsett a „Bárányamegyei takarék- és hitelbank“, mely a 80-as évek elején kezdődött fölszámolás után föloszlott. Pénzintézeteink nagyobb mérvű szaporodása az 1870—80-as évek közé esik ; ez időben létesült a dárdai, a két mohácsi, a pécs-baranyai központi, a két siklósi takarékpénztár. A jelenleg főn tálló pénzintézetek, melyek közt 9 takarékpénztár, 11 szövetkezet van s az osztrák-magyar bank pécsi fiókintézete; amaz elv pontos betartása folytán, hogy tőkéiket könnyen mobilizálható értékekben helyezik el, a fokozott hiteligényeket is oly gyorsan és pontosan képesek kielégíteni, hogy megyénkben új pénzintézetek alakításának egy időre gazdasági czélja nincs. Pénzintézeteinknek területi elhelyezkedése is kedvező, a mennyiben a pécsi és szent-lőrinczi járásokat kivéve, melyek nagy mérvben a pécsi pénzintézetekre vannak utalva, a többi járásban elég bőven van pénzintézet. Baranyában 1884-ben 340 kilométerre esett egy pénzintézet, a mi fölötte kedvező arány volt már akkor a népességre nézve a pénzintézet hozzáférhetőségét illetőleg, ha figyelembe veszszük, hogy dr. Vargha Gyula (Magyarország pénzintézetei 1855) adatai szerént csupán a Duna és Tisza közt (Budapestet is beleértve) esett 175 kmterre egy pénzintézet 1884-ben, a Duna jobb partján 233, az ország
