Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 665 tárt, nagyobb súlyt fektetnek a mindennapi fogyasztás (papir, írószerek) czikkeire. Tulajdonképeni könyvkereskedő Pécsett 4, a megyében 1 van. Fűszer- és vegyeskereskedés, szatócsok. E kereskedelmi ágak képviselőinek száma az 1894-ik évben a következő volt : Baranya : Pécs : füszerkereskedő ... 26 11 vegyeskereskedő . . . 174 22 szatócs................ 460 120 Egyéb kereskedelmi ágak közül a borkővel való kereskedés elveszítette egykori jelentőségét, újabb időben keveset is termelnek. Borseprő, melynek ára 4 frtról 2 írtra szállt le, ma már szintén nem képez keresett czikket, mert pálinka-égetésre nem használják szeszfőzőink oly mérvben, mint ezelőtt. Rongy kereskedés megyénkben úgyszólván teljesen megszűnt, mert hazánkban a papírgyártáshoz ma más anyagokat használnak, a németországi piaczot pedig, hová egykor számottevő mennyiséget exportáltunk, a kiviteli vám miatt elvesztettük. Baranya pénzintézetei. A pesti első hazai takarékpénztárnak, mely a legelső hazai takarék- pénztár volt, az 1840-ben történt megalakulása után 5 évvel, tehát a legelső pénzintézetek alakulásának idejében létesült megyénkben az első takarékpénztár, a ma is föntálló és 50 éves jubeliumát tavaly megült „Pécsi takarékpénztár.“ E pénzintézetet nagyatádi Czindery László, Vas- vármegye főispánja, s baranyamegyei nagybirtokos alapította, mint az alapítók gyűlésének határozatában ki lön mondva az indító okból, mert az alapítók az ipar, kereskedés és közlekedés fejlődésében lévő állapota folytán szükségesnek s a már korábban alakult takarékpénztárak eddigi jó eredményű működéséből következtetve általánosan s különösen a földműves népre is hasznosnak találta Pécsett egy ilynemű takarékpénztárnak 800 drb 100 pengő forintos részvény kibocsátásával, tehát 30-ezer pengő forint alaptőkével való fölállítását. A takarékpénztár eszméjét Baranya-, Somogy- és Tolnamegyék közönsége oly nagy lelkesedéssel karolta föl, hogy a legelső értekezleten, melyen Czindery tervét előadta, már számos részvény elhelyezését biztosító aláírási ívet mutatott föl. A takarékpénztár az 1845. évi márczius 13-án tartott alakuló közgyűlésen megalakult s működését ugyanaz év május 1-én a részvénytőke felének befizetése mellett kezdte meg. Az intézetnek nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, míg a közönség bizalmát megnyerte s az intézet szükséges voltáról és megbízhatóságáról azokat meggyőznie sikerült, kiknek érdekében a pénzintézet alakult. A tartózkodás, közbe esvén az 1848/49. évek válságai is, némi megszakítással egészen 1869. évig tartott. Ez idő alatt az intézet forgalma túlnyomólag jelzálog-kölcsönök nyitásában állott, mely kölcsönök oly magas összeget képviseltek, hogy 1852-ben a betétállomány 90°/o-át képviselték. Míg a működés első évében a váltók értéke csupán 3000 írtra rúgott, a jelzálogkölcsönök összege 43.010 frt volt.
