Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
658 KÖZGAZDASÁG. állomáson föladatott : őrlemény : 24792 mm., tengeri : 64023 mm., árpa és maláta 2322 mm. ; búza csak leadásra került 14292 mm-nyi. Gabonakereskedőink száma jelenleg Pécsett 8, a megye többi részében 18. Borkereskedés. Kereskedelmünk legjelentősebb ága a borkereskedés, mely nemcsak a forgalomba hozott mennyiségre, hanem a bel- és külföldi piaczok számára is már a rég múlt időben nagy terjedelmű volt Baranyában. Rendszeres borkereskedésünk azonban Pécsett is csak a 60-as évek óta van ; azelőtt szőlősgazdáink foglalták el jobbára a bor- kereskedő helyét, vagy idegen borkereskedők a termelés helyén magok vásárolták össze a baranyai borokat a kiforrás helyén. A 60-as évektől borkereskedelmünk rohamosan fejlődött, mit elsősorban az egyenlő hőmérsékletet tartó baranyai pinczék, borkereskedőink kiváló szakértelme s a tiszta bor-kezelés terén való hires jártassága s a nagy terjedelmű pinczék mintaszerű berendezése s a baranyai borok kitűnő jellegzetes minősége mozdítottak elő. A soproni iparkamara 1879-ik évi jelentésében írja, hogy a pécsi borüzlet helyzete egyáltalán kedvező, mivel a beszerzésre elegendő és olcsó forrás áll rendelkezésre, melyek a tömeges szállítást lehetővé teszik ; az áruk pedig jóság tekintetében minden igényeknek megfelelnek. A megyei termésnek mintegy 1/i része helyi fogyasztásra esik, s 3/i része jut a kereskedés számára. Az 1876-ik évben megjelent „Magyar- ország szőlőszeti statisztikája“ czímű mű szerint Baranyában, mint az egész országban a legtöbb bort termelő megyék közt 4-ik helyen álló megyében, összesen 2074G0 hektoliter közönséges bor termett, melyből igy a borkereskedésbe jutott bor értéke 7 frt átlagos ár szerint mintegy 1 millió 100 ezer frt értéket képviselt. Nincs azonban beszámítva itt a folyamatba hozott idegen származású bor, mely szintén nagy mennyiségben képezi megyei borkereskedelmünk tárgyát. Az említett évben borkereskedelmünk által forgalomba hozott bor értéke a soproni kamara évi jelentése után 2 millió frtra tehető, mert a gyümölcsforgalom, melynek értékét a soproni kamara a borforgalommal együtt becsüli 2 millió frtra, alig jöhet számításba nagy arányú borkereskedelmünk mellett s számottevő értéket ezzel szemben nem képviselt. Jelenleg csupán fő borkereskedelmi góczpontunk, Pécsnek, évi borforgalma közel 4 millió forintnyi értékű. A pécsi vasúti állomás borforgalma ugyanis az 1894. évben 264382 mm. bor volt ; ha a bor métermázsáját — mely számítás ugyan nincs szokásban — csupán a legminimálisabb s a mai áraknak távolról se megfelelő 15 frttal számítjuk : az 1894-ik évben a pécsi vasúti állomáson 2’8 millió frt értékű vagyont hoztak forgalomba. E borok közt jelentékeny mennyiséggel szerepelnek az Olaszországból, Dalmátországból és Istriából behozott, újabban Erdélyből és a homok- talajú vidékekről beszerzett könnyű borok, mely utóbbiak egymással s az itteni borokkal összeházasítva jutnak kereskedésbe. Az olasz bor importra kereskedőinket a filloxera pusztítása következtében beállott
