Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 643 A fa-háziipar évi termelése 3—4000 drbra vehető, melyek mintegy 2000 frt értéket képviselnek. Ökörjárom, favilla, taliga, lapát s egyéb kisebb gazdasági eszközök készülnek leginkább a mecseki erdő vidékén és a Dráva mentén néhány községben ; faczipők (klumpa) Új-Bánya és vidékén, faabroncsok Helyesfán, Cserdin, Bükkösdön, fateknők és vályúk készítésével főleg a Mecsek környékén lakó czigányok foglalkoznak, kendertiloló- kat, fagereblyéket pedig a császtai, szászvári, új-bányai lakósok hoznak legtöbbet forgalomba. A fát földolgozó háziiparnál legnagyobb számmal (330) vannak képviselve a teknőcsinálók ; faragók és faszerszám-készítők száma 65-re tehető. Fegyenoz-ipar. A fegyencz-ipart a pécsi kir. ügyészség fölügyelete alatt álló pécsi fogházban űzik, hol túlnyomólag csak hámozott vesszőből fehér és fekete gyümölcs-, ruha-, palaczk- s ételhordó-kosarakat állítanak elő. Az értékesítés leginkább a pécsi országos vásárokon történik, a forgalomba nem hozható fölösleget pedig a visegrádi központi raktárnak szolgáltatják be. Az évi termelés mennyisége mintegy 5—6000 drb különféle, közte szén- és fahordó-kosár korlátoltabb mennyiségben. Ozélxek:, ipartársmlatok, ipartest-űrietekAz első czéhek hazánkban a 13-ik században keletkeztek. Közelebbi biztos adataink azonban ez első czéhekről nincsenek s a czéheket illetőleg még a következő században is csak annyi tudomásunk van, hogy Nagy Lajos uralkodása idejében (1376) már a czéhek reformjáról volt szó. Hogy az első czéhek megyénkben mikor létesültek, arra nézve megyénk történelmi adatai nyújtanak némi fölvilágosít ist. Ama német iparosok ugyanis, kik a tatárpusztítás után Béla által behíva megyénkben letelepedtek, túlnyomó részben posztó- és szabó-iparosok voltak, kik magukkal hozták iparos-egyesületi szervezetüket s azt itt bizonyára jókor meghonosították. Ha nem is állíthatjuk tehát pozitív adatokra támaszkodva, hogy a legelső hazai czéhek keletkezése idejében Baranyában is működtek már egyes czéhek, a XIV. században ily czéheknek megyénkben, illetve Pécsett is föntállani kellett, mert a czéhek a fönforgó körülmények szüksége által jöttek létre; Pécsett pedig már ekkor a posztó-ipar s ennek már kereskedés tárgyát is képezett gyártmányait földolgozó szabó-ipar virágzott, a molnár-ipar már előbb nagy jelentőségű volt nemcsak számra, hanem a termékek mennyiségére nézve is; az itteni kiterjedt szőllőművelés a kádárok számát megszaporította, mi által bizonyára fölébredt ez iparosainkban is a czéhekbe egyesülés eszméje s az elsők közt honosították meg megyénkben a czéhszervezetet. A királyi privilégiumok alapján megyénkben föllendült kereskedésnek bár csak kevés iparczikkre kiterjedő szükséglete, Pécsnek egy főközlekedési útvonalon való fekvése következtében, mint már ekkor 41*
