Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
KÖZGAZDASÁG. 599 Vásáros-Dombó határában, a sásdi vasúti állomástól 6 kmnyire fekvő agyagbányák, melyek több tulajdonos közt oszlanak meg. Komló község határában a Somostető-dülőben, a bakócza-fölsőmindszenti vasúti állomástól 19 kmnyire fekvő agyag-bánya, mely Engel A. és űai pécsi czég tulajdona. Az üszögi vasúti állomástól 1 kmnyire fekvő s Lauber Rezső pécsi tégla-gyáros tulajdonát képező agyag-bánya. Szent-Katalin község tulajdonát képező agyag-bánya. Deutsch Adám agyag-bányája az üszögi úton. » Gyár- és tulajdonképeni ipar. A tulajdonképeni ipar foglalkoztatott Baranyában az 1890-ik évi népszámlálás adatai szerént 16.981 egyént s ezek között nem kevesebb mint 9010 volt az önálló iparos és csak 7971 a segédszemélyzet. így Baranyában egy önálló iparosra egy segédmunkás sem esik, minek oka a kisipar és a segéd nélkül dolgozó vállalatok nagy elterjedettsége. Jelentékenyen javul azonban a helyzet, ha a megyei székhelyet a megye többi része nélkül tekintjük. Pécsett a tulajdonképeni önálló iparosok száma 1142, a segédmunkásoké 3213 s így közel 3 segéd jut egy önálló iparosra. Bízvást lehet állítani, hogy — egy pár megyei községtől eltekintve, melyek az ipari haladás szép jeleit mutatják s melyekben egyes iparág már erősebben fejlődik, mint pl. Mohácson —- Baranyamegye ipara tulajdonképen : Pécs ipara. "Vas- és fémipar, gépek., hangszerek és közlekedési eszközök gyártása. Vasgyárak fölállítására az első kísérleteket a múlt század utolsó negyedében tették meg, mikor a Mecsek-hegységben itt-ott vastartalmú kövekre találtak. A mint idővel azonban meggyőződtek, hogy a vasércz a Mecsek- hegységben csak szórványosan fordul elő, rövidebb-hosszabb vajúdás után a vasművek megszűntek. Egy pécsi vasgyár alapítása iránti ajánlatok az 1844-ik év vége felé alakult pesti gyáralapító-társasághoz nyujtattak be, mely a vasgyár létesítését legsürgősebb föladatának is tartotta és sokat tehetett volna a vasgyár megszilárdulására. 1846-ik évben azonban, mikor a pécsi vasgyár, öntöde és hengermű működését megkezdte, a társaság föloszlott. A pécsi vasgyár-vállalatot 200.000 frtot tevő részvényekre alapították csetnek-pécsi vasgyár-társulat czím alatt. Az alapításban főrésze volt Madarász András vashámor-tulajdonosnak, ki mikor a esetneki vashámort örökségi részül megkapta, 1845-ben lakását Pécsre tette át. A vasgyár, melyben egy 16 és egy 40 lóerejii gőzgép (magyar gyártmány) volt beállítva, a nyers vasat Gömörmegyéből hozatta s évenként 40-ezer mázsa vas finomítása volt tervbe véve, a mit a gyártmányok kelendősége mellett el is értek volna,
