Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
600 KÖZGAZDASÁG. mert a tüzelő-anyagra a vállalatnak alig volt kiadása, a mennyiben Pécs várostól 20 évre évenkénti 100 pfrt ellenében annyi kőszén ásatására nyert szabadalmat, a mennyire szüksége volt. A vasgyár gyártmányai csak Baranya és a szomszédos megyékben kerültek piaczra. A gyár azonban nem volt képes föllendülni, koronként szünetelt is és már 1862-ben alig termelt valamit. A vasgyárat, melyet pécsi kőszénbánya- és részvény-társaság gépgyára czím alatt jegyeztek be kereskedelem-törvényszékileg s tőkéjét 2500 drb 100 frt névértékű és teljesen befizetett részvénytőke képezte, 1876-ban Prick V. vette bérbe. 1879-ben Prick a bérlettől visszalépett, mivel vállalatára minden évben ráfizetett. A gy^r pangásának oka részint Pécs elszigeteltsége s az igazgatóság kebelében történt meghasonlás, mi később, az alapításban tevékeny részt vett Madarász Andrást is az igazgatói állásról való lemondásra kényszerítette, részint és főleg pedig az volt, hogy a pécsi kőszén erősen kéntartalmú lévén, a gömöri nyersvasból előállított hengerelt-vas túlnyomó részben hőtöretü volt s mikor a sok kísérletezés után ama tapasztalatra jutottak, hogy a pécsi szén mellett csak vasabroncs és pléh gyártható sikerrel, a vállalat már nem rendelkezett az új átalakításra szükséges tőkével s végleg föloszlott. Az 50-es években Pécsett föntállott a Schulz-íéle szerszám-gépgyár, mely különösen aczélozott gyalúvasakat kitűnő minőségben készített s gépjavító-műhelyt is tartott fönt. 1860-ban keletkezett Laskafalúban Fáik János gépjavító-műhelye, mely, valamint az előbb említett szerszám- gépgyár is, rövid föntállás után megszűnt. A csetnek-pécsi vasgyár-társulat alapítója, Madarász A. a 60-as évek elején Pécsett egy gépgyárat is állított föl főleg gazdasági gépek kijavítására, melyet pár év múlva az alapítás után vasöntödével hozott kapcsolatba. E gépgyárat 1889-ben Havas és Ritter czég vette bérbe, mely czég azonban egy évig sem állott fönt, mert már 1890-ben a még ma is működő fölszámoló-bizottságtól Ruepprecht testvérek harang-, érez- ég vasöntöde, tűzoltó-szerek, szivattyú- és gépgyári czég bérelte ki s tartja jelenleg is üzemben „vasöntöde-, malomépítészet- és gépgyár-fiók“ czím alatt. A Ruepprecht testvérek pécsi ezégnek a buza-téren van egy másik nagyobb szabású vállalata, mely harang- és ércz-öntésre, tűzoltó-szerek, szivattyúk és gépek gyártására a mai modern technika vívmányai föl- használásával be van rendezve : 3 drb harangolvasztó-kályhával, 4 drb kisebb, tégely-öntésre szolgáló kályhával, 1 fordítható emelő-daruval, 1 nagy szárító-kemenczével, lyukasztó-, vágó- és pléhhajlító-gépekkel, több mint 2000 drb mintával s kazánkovács-műhelylyel 4 tűzre. A gépgyár berendezése áll: 5 esztergapad-, 1 gyalupad-, 1 csiszoló- és rovátkológép- és 2 fúró-gépből. A segédgépeket mozgató erőt egy 8 lóerejü gőzgép szolgáltatja egy 18'97 Q m. tűzfölületü tűzeső vés kazánnal kapcsolatban. E kívül van egy tartalék-gőzgép. A nyers-vasat belföldről, az ónt Angolországból, a rezet fölső Magyar- országból, a sárga-rezet pedig mint ócska árút szintén belföldről szerezik
