Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya közgazdasága
588 KÖZGAZDASÁG. gárnak volt kőszénbányája — sa bányák rendszeres űzéséhez szükséges befektetési nagyobb tőke hiányzott; az össztermelés alig tett egy évben 90-ezer mázsát. Kőszénbányászatunk akkor kezdett föllendülni, mikor az I-ső cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság 1852-ben összevásárolta a Pécs-Bányatele- pen lévő földeket s András nevű első aknáját 1853-ban föltárta. A bánya- terület kiterjesztése* a vásárlások által folyvást nagyobbodott ; 1869-ben azonban még mindig 7 bányatulajdonos volt. 1878-ik évben kibérelte a társulat a Viktória szénbánya-társulatnak Julianna nevű bányáját s 1892. évben a társulat saját tulajdonát képező és bérelt bányák három rajonra oszlottak: 1. Pécsi kőszénbánya, sajtolt szén- és pirszéngyár. 2. Szabolcsi kőszénbánya és pirszéngyár. 3. Vasasi kőszénbánya. A közelmúltban megvette a társulat a ifoch-féle bányákat is, a Pécs város tulajdonát képező bányákat pedig kibérelte, mi által a bányabirtok kikerekitése befejeztetett s most Pécs és vidékén az egész kőszénterület a társulat tulajdonában, vagy bérletében van. Bérletben van összesen 4,821,529 m2 telek, melyek Pécs város, a Viktória szénbánya-társulat és a pécsi székesegyházi uradalom tulajdonát képezik. A telkek összes területe 20,329.103 m2, a bányaműhöz tartozó földbirtokok az 1893-ik év végével pedig 324 hektárt tettek. A szénbányákba az 1893-ik év végével 9,817.014 frtnyi tőke volt befektetve. A bányákból a szénnek való elfuvarozása rendes vágányú, gőzmoz- donyú vasútakon történik, melyek összesen 67'55 km. hosszúak. Ezek közül a bánya-üszögi szárnyvonal épült 1854-ben, az üszög-mohácsi fővonal 1857-ben és a szabolcs-üszögi szárnyvonal 1873-ban. Tervbe van véve egy szárnyvonal kiépítése, mely a vasasi bányákat Üszöggel fogja összekötni. A szállításra kerülő szenet a társaság a somogyi és lámpásvölgyi 3 kisebb tárna kivételével kizárólag oly aknákból nyeri, melyek a modern bányászat minden eszközeivel el vannak látva. Legmélyebb akna a Schroll- akna, mely 235 méter mély. A lefejtett szenet többnyire vaslemez-vályúkban szállítják az egyenként 5'5 mmázsát magába fogadó csillékbe, melyekből 10—20-at egy ló szállít az aknához. Az aknaszállítás szállító-kason géppel történik. A jelenleg kőszenet szolgáltató 11 aknánál, melyek közül 5 a pécsi, 3 a szabolcsi és 3 a vasasi kerületben fekszik, 12, összesen 736 lóerejü szállító - gép van működésben. A szállítást a bányában és a fölszi- nen részint emberi erő, részint 51 ló közvetíti; a fölszinen való szállításra szolgál ezeken kívül a pécsi és szabolcsi kerületben lévő 3 láncz- szállítás, továbbá a vasasi bányák és a szabolcsi pályaudvar közt lévő sodronykötél-pálya. A bányavasútakon járó csillék száma az 1893-ik év végével 3672 volt. A szellőztetés az aknabányászatnál kivétel nélkül gépek által történik. A három bánya-kerületben 8 Pelzer és Guibal rendszerű szellőztető működik, összesen 370 lóerejü gépekkel, melyek perczenként 11.900 ms légmennyiséget szívhatnak ki.
