Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Közművelődési rész

ÉPÍTKEZÉS BARANYÁBAN.

46?

ígéretnek teljesülését, a Megváltót, mint Isten-embert, mint szentségszerzőt (megkeresztelkedik), mint tanítót (a hegyi beszéd képe), mint királyt (bevonulása Jeruzsálembe), mint főpapot (utolsó vacsora) s mint az emberiségért szenvedőt (keresztről való levétel). A néphajó tizenkét prófétájának megfelel a fölső-templom egyház-atyáinak képe, a négy ó-testamentomi főpapnak, Melchiszedek, Mózes, Áron és Illésnek, a négy evangélista stb., sőt még az énekkar ívének növényi díszítménye is az emberiség négy fő korszakát, az ártatlanságot (liliom), a bűnbeesést (alma), a bűn következményeit (bogáncs-kóró) s a kiengesztelést (pálma-ág) fejezi ki ; míg a megfelelő diadalíven, mely az oltár fölött áll, az új-szövetA pécsi restaurált dóm belseje.

ségi áldozat (kenyér és bor) jelképeit, a buza-kalász és szőllővesszőből font guirlandot látjuk stb. Az ó-szövetségben megígért és az újban teljesült megváltás gyümölcseit elénk tartják, aztán a keresztény egyház szentjei, kikben a kereszténység megdicsőült. Ezért látjuk itt a mennyezeten keresztelő szent János és a tizenkét apostol mennyei trónuson ülő képe mellett minden keresztény kor legkiválóbb szentjeit, összesen 56 térdképet. Végre befejezi e nagy, sőt fönséges époszt a keresztény világnak az a fölemelő hite, hogy eljő a végítélet, a melyen Krisztus mint világbiró mennyei trónusán ülve kitárja az élet könyvét s Ítél elevenek és holtak fölött. Ezért látjuk a főfülkében a mennyei paradicsom közepére állított trónuson a világbiró Krisztust, kinek lábai alatt a négy paradicsomi

30*