Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. 415 énekek a kath. hívek használatára.“ Pécs, 1862. — „Első hármas tankönyv.“ Pécs, 1871. — „Második hármas tankönyv.“ Pécs, 1871. —- „A szervezendő országos kath. autonómiai congressus egyik főteendője.“ Pécs, 1873. Három évfolyamon át Warga Ferenczczel együtt szerkesztette a „Népnevelők kalauza“ ez. folyóiratot. Dietrich Ignácz, philisophiai és jogi doktor, ügyvéd és volt országgyűlési képviselő, 1830 körül született Pécsett. Egyike volt az elsőknek, a kik Magyarországon az ügyvédi diploma mellé doktori diplomát szereztek. Mint nagyon fiatal ember nyitott irodát Pécsett s csakhamar olyan tekintélyes ügyvéddé lett, hogy az összes környékbeli nagy uradalmak őt választották ügyészükké. Mint ügyvéd oly vagyonra tett szert, hogy mesés hírek keringtek róla. 1867-ben a pécsváradi kerületben képviselővé választották. Az országgyűlésen tudományos és éles politikai beszédeivel nagy föltünést keltett és szó volt róla, hogy az igazságügyi tárczával megkínálják. Ez alatt folytonosan irt nemcsak hazai, hanem külföldi lapokba is ; kiadott szakmunkái gyorsan keltek el. Egyszerre az irigyelt ember sorsa megváltozott s elhagyta a szerencse Dietrichet. A képviselőházból kimaradt, ügyvédi irodáját elhanyagolta s rohamosan szállt alá. Ivott és dőzsölt. Értelme elhomályosult, vagyona elpusztult s mint koldus járt Pécs utczáin. Betegen került a városi szegényházba, hol 1892. április 15-én meghalt. Munkái: „Vitás kérdések a végrendeletről.“ Pécs, 1864. — „Magyar igazságügyi törvényhozás.“ — „Általános magánjogi törvénykönyvnek tervezete Magyarország számára.“ Budapest, 1871. — „Illik-e a katholikus papnak bankárkodni ?“ — „Politikai pártok Magyar- országon.“ 1874. — „Miképpen kell megalkotni a magyar büntető törvénykönyvet.“ 1876. — „Boszniai jogvélemény.“ 1879. — Szerkesztette a „Negyvennyolczas Balpárt“ ez. pol. napilapot 1869-ben Pécsett, melyből azonban csak a márczius 13-iki első szám jelent meg. Mendlik Ágoston, pécsi apát-plébános, született 1831. márczius 13-án Pécsett. Neveléstanügyi iró. Számos nevelésügyi czikket irt s e kívül a következő munkái jelentek meg: „A katekizmus magyarázata“ 1855. — „IX. Pius római pápa és a magyar főpapok s egyháznagyok életrajz-gyűjteménye.“ Pécs, 1864. — „Szent Istvánnapi egyházi beszéd.“ Pécs, 1867. —- A „Falusi predikácziók“-at szerkesztette 1864-től 1876-ig. — „Alkalmi beszédek az év különböző ünnepélyeire.“ Megjelent Pécsett, 1877-ben. Szeredj József, kanonok, hit- és jogtudományi iró, született Szeg- zárdon, Tolnamegyében, 1831. márczius 3-án. A gimnáziumot Kalocsán, a jogi tanfolyamot Pozsonyban és Nagyváradon, a theologiát Pécsett végezte. 1854-ben áldozárrá szenteltetett. 1855-ben a budapesti magy. kir. egyetemen a szépművészetek és bölcsészet tudorává avattatott. 1856—65-ig a pécsi főgimnáziumnál a mennyiségtant és természettant tanította. Az 1865-ik évben újőlag megnyitott pécsi jogakadémiához tanárrá neveztetvén ki, a statisztikát és az egyházjogot, később pedig a római jogot adta elő. 1874-ben a pécsi püspöki szentszék ülnöke, 1881-ben pápai
