Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N Ü G Y. 38? ból föntartható, esetleg más, akár a pécsi székesegyház jövedelméből amaz összeggel segélyezhető, a mely árvaház alapítására kir. jóváhagyás mellett fordítandó. A kir. akadémia 1802. évi május 28-án kelt kir. rezoluczióval mégis Győr városába helyeztetett át. A kir. akadémia áthelyezésének ügyét Baranyavármegye sérelmei közé vette föl ; mert már az 1790. XV. t.-cz. által kiküldött bizottság az akadémiáknak oly elhelyezését javasolta, hogy az ország egyes kerületei számára könnyen hozzáférhetők legyenek, mert az akadémia eredetileg 1774-ben Győrött alapíttatott ugyan, de érettebb megfontolás után Pécsre tétetett át, honnan azért, mivel Győrött bölcsészeti főiskola javára egykor alapítvány tétetett, a vármegye kérelmének mellőzésével, a kir. helytartó- tanács és a kir. kanczellária véleményének ellenére ismét Győrbe helyeztetett vissza. Kiemelte továbbá, hogy a tanuló-ifjuság kihágásai, melyeket az áthelyezés indokául fölhozni szoktak, másutt is, talán nagyobb mérvben is előfordulnak és azok különben nem annyira a helynek, mint inkább az időnek tulajdonítandók. A pécsi káptalan is 1802-ben fölterjesztést tett ez ügyben a kir. udv. kanczelláriához ; elintézéséről csak 1829-ben Szepesy Ignácz báró püspök értesíttetett. A leirat szerént a kir. akadémia áthelyezése köztekintetekből történt; egyébiránt ha a káptalan bölcsészeti tudományok iskoláját .— a nyitrai s váczinak mintájára — alapítani akarja, úgy arra engedély megadását helyezi kilátásba. A kir. akadémia ügyét újból szőnyegre hozta Horváth Dániel, a pécsi kir. gimnázium igazgatója, 1817. évi február 5-én, Pécs város tanácsához intézett lelkesítő átiratában. Ennek folytán a városi tanács az alap előteremtése végett a városi lakosokkal, a környékbeli birtokosokat és Baranyavármegyét adakozásra hívta föl ; továbbá határozta, hogy miután a bölcsészeti tudományok tanszékeit a cziszterczi rendűek ellátják, a jogi szak mind a négy tanára járandóságait a városi pénztárból fogják fizetni, és hogy a jogtanárok állása, ellátása, az ő és özvegyeik nyugdíja ama módon és összegekben legyen megállapítva, a mint azok a királyi akadémiáknál vannak rendszeresítve. Baranyavármegye e fölhívást a szomszéd vármegyékkel, sz. kir. városokkal, előkelőbb birtokosokkal közölte s a maga részéről az óhaj - tott czélra hozzájárulni késznek nyilatkozott. A németbólyi uradalom birtokosa, Batthyány Iván gróf 1817. nov. 10-én kelt okiratában a Pécsett létesítendő akadémia javára 5000 frtot kötött le ; viszonzásúl a város díszpolgára lett. A megindított eljárásnak további nyoma nincs. A kellő alapot ez úton elő nem teremtették, az akadémiát föl nem élesztették. A mint Szepesy Ignácz báró a pécsi püspöki széket 1828-ban elfoglalta, engedélyt kért és nyert bölcsészeti iskolafolyam megnyitására növendékpapok számára, a mely az 1828/29. tanítási év kezdetével a papnevelő épületében meg is nyittatott. Aligazgató (prodirektor) volt Koller József 25*
