Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
3SS T A N Ű G Y. káptalani nagyprépost; tanárok pedig Jónás József történelem, elméleti s gyakorlati bölcsészet tanára, Schneider Gáspár a tiszta s alkalmazott mennyiségtan, természet- és gazdászattan tanára, mindkettő pécsi egyház- megyei áldozár. Díjazásukat a papnevelő alapjának jövedelméből nyerték. A papnevelés érdekében történt ez intézkedésekkel sem a közkívánat kielégítve nem lett, de a közjóért lelkesülő, a haza javát előmozdítani akaró püspök se tudott itt megállapodni. Mikor a helytartótanács az említett intézkedésre a kir. jóváhagyásról a püspököt értesíté, egyúttal nyilvános főiskola alapítására szólítá őt föl. Ehhez járult, hogy a bölcsészeti tanfolyamra számos világi ifjú is jelentkezett és fölvétetni kérte magát, mi azonban az intézet szervezete mellett teljesíthető nem volt; továbbá Baranya, Tolna, Somogy, Bács és Yerőcze vármegyék kivánata, melynek kifejezést közgyűlési határozatokban, valamint az országgyűlésen és a püspök előtt is ismételten adtak és mely nyilvános főiskolára irányúit ; mindez indokot szolgáltatott a püspöknek arra, hogy Pécsett létesítendő nyilvános főiskola szükségességéről eléggé meggyőződjék. Elhatározta tehát a főiskola alapítását. A főiskola alapítványára saját jövedelmeit fordította; ugyanis megépíttette a főiskolának azt a házat, mely a jelenlegi Szepesy-utczában 3. sz. alatt van. A telket Pécs városa adta. Baranyavármegyétől megvásárolta s helyreállíttatta a föloszlott Pálosok kolostorát és templomát, ezenkívül más házat is vett, melyet nyomdának szereltetett föl, végre pedig tőkében 100.500 pengő forintot helyezett el gyümölcsözőleg a főiskola költségeinek födözésére. Eleinte csak a nyilvánossági jogú bölcsészeti kar nyittatott meg, az előadások ott 1831. október 15-én kezdettek meg és fönállott két iskolai évben (1831/32. és 1832/33.), a mikor azután a jogi kar szintén nyilvánossági jogával fölruházva hozzájárult. A két karú nyilvános akadémia 1833. október 1-én kezdé meg működését. A bölcsészeti fakultásról az alapító-levél 1832. márczius 1-én kelt, mely azonban hatályon kívül helyezettnek tekinthető a későbbi alapító- levél által, melyet Szepesy Ignácz báró püspök mind a két karra vonatkozólag 1835. év augusztus 8-án létesített és melyet a királyi fölség 1835. augusztus 27-én jóváhagyott. Eredetijét a püspök a pécsi káptalannál, mint hiteles helynél tette le; hiteles kiadványát a pécsi káptalannak, a lyceum igazgatójának, Villax Nándor zirczi apátnak, Baranyavár- megyének és Pécs szab. kir. városnak küldte meg. Az akadémiánál szervezett, tanulmányi rend és fegyelem tekintetében az egyéb királyi akadémiáknál érvényes kir. rendeletek mindenben kötelezőkké tétettek, mire különben a püspököt 1832-ben fölsőbb helyről figyelmeztették; alárendeltetett pedig a győri tanulmányi kir. főigazgatónak. Mindegyik fakultás két évfolyamból állott. Az .előadott tantárgyak a „Ratio Educ.“ értelmében ezek voltak : a bölcsészeti kar első évi folyamában hittan, bölcsészet (logika), Magyarország oknyomozó története,
