Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya fekvése és kiterjedése

Baranya fekvése és kiterjedése.

xgyarország délnyugati részén, túl a Dunán, Szlavonország fölött, az északi szélesség 45° 305' és 46°25' s a Ferrótól számított keleti hosszúság 35°24‘4' és 36°40'5' közt fekszik Baranyavármegye, hazánk e természeti szépségekkel s előnyökkel gazdagon megáldott földterülete, mely úgy fekvésénél, geológiai alakulásánál, mint egyéb sajátságainál fogva egyike az ország legszebb, legváltozatosabb, egyszersmind legtermékenyebb vidékeinek.

Északon Tolna, keleten Bács-Bodrog, délen Verőcze, nyugaton Somogyvármegye határolja. Természetes határai keleten a Duna, délen a Dráva. Területe 513313 I kilométer. Északon a legszélső községei: Gödre, Jágonak, Csikós-Tőttős, Mekényes, Kárász, Tófű, Császta, Máza, Hidasd, Zsibrik. Keleten: Véménd, Bozsok, Duna-Szekcső, Baar, Mohács, Kölked, Dályok, Izsép, Darázs, Kis-Kőszeg, Vörösmart, Laskó, Darócz, Kopács. Délen: Eugénfalu, Kis-Dárda, Kácsfalu, Bolmány, Uj-Bezdán, Torjáncz, Maty, Gordisa, Dráva-Palkonya, Czun, Vejti, Piskó, Zaláta. Nyugaton : Bogdása, Marócsa, Dencsháza, Botyka, Beczefa, Dinnyeberki, Gyürüfű, Ibafa, Horvát-Hertelend. A vármegye legnagyobb szélessége egyenes vonalban számítva Bogdásától Kis-Kőszegig 83 kilométer ; legnagyobb kiterjedése észak-déli irányban Torjánczától Mekényesig 64 kilométer. A legnagyobb átmérő vonható benne Gödrétől Kopácsig; ennek hossza 98 kilométer.

Baranyavármegye földalakulása a lehető legváltozatosabb képet nyújtja. Vannak kisebb-nagyobb hegységei, van kiterjedt síksága s nagy vizvidéke. A hegyes-völgyes földterület a vármegyének mintegy harmadát teszi ki s három nagyobb hegycsoporthoz tartozik. A legnagyobb hegycsoport, mely hegyláncznak is nevezhető, a vármegye északi részét befoglaló Mecsekhegység; a másik a villányi; a harmadik a baranyavári hegysor. Mind a három hegycsoport nyúlványai szétszórtan messze kiterjednek a síkságon s itt-ott különálló dombokat képeznek.