Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
10 BARANYA FEKVÉSE ÉS KITERJEDÉSE. Legnagyobb sikföld az Ormányság, mely a Mecsek-hegység déli végnyulványainak elsimulásával kezdődik s kiterjed keleten a siklósihegyek lábáig, délen a Dráváig, nyugaton Somogyvármegye széléig. Nagy kiterjedésű sikságot képez még a baranyavári hegyektől Mohács, Német- Bóly és Villányig kinyúló földterület, valamint a baranyavári hegyek déli lábától elterülő Duna és Drávaköz, melynek szélei berkes, mocsaras viz- vidéket képeznek. Baranyavármegyének van ezen kivül nagy kiterjedésű szigete, a Margita-sziget, mely a Duna rendes folyása és az O-Duna közt terül el s fölnyúlik Tolnavármegye Báta községének határáig, lefelé Kis-Kőszegig. Folyó melléki alluviális sikságot a Duna és a Dráva-mente alkot, hol tavak, berkek és mocsarak váltogatják egymást. HEGY- ÉS VÍZRAJZI ÁTTEKINTÉS. I. Hegyvidék. a) Mecsek-hegység. A keleti alpok átlépve Magyarország határát, három főirányban vonulnak: északra, északkeletre és keletre. Ez utóbbi irányban emelkedik a Mecsek-hegység, a villányi és a baranyavári hegycsoport. A baranyai hegyek a keleti alpok déli feléből válnak ki. A legérdekesebb geológiai alakulást a Mecsek-hegység mutatja, mely egyúttal a vármegye leghosszabb, legszélesebb és legmagasabb hegylánezolata. A nyugati határon alacsony dombok alakjában lép föl s a csigolyafai erdőben 242 méter, Gyürüfű fölött az úgynevezett Csurgós kutnál 263 méter magasságra emelkedik. A vármegye északi részét, a nyugati határtól a keleti határig, egész szélességében átfogja s átlépve Tolnavármegyébe Szeg zárd és Bátaszékig terjed. E hegyláncz, mely nyugatról keletre, majd északkeleti irányban húzódik, igen változatos, mondhatni szeszélyes alakulást mutat ; rendszert egyáltalán nem lehet rajta megállapítani. Hegy, völgy, széltében, hosz- szában váltogatja egymást. Helyesfa és Bükkösd közt teljesen ellapulnak a hegyek s a keleten emelkedő hegyekkel völgyet képeznek. E völgyön át szalad eleinte csekély, később nagyobb kanyargással északi irányban a budapest—pécsi vasút vonala. Bükkösdtől keletre Pécs felé folytonosan emelkedik a hegyláncz. Boda fölött Várkapunál 330, Bakonya fölött Hegytetőn 427, Kővágó-Szőllős fölött, Viganvár alatt 562, Cserkút fölött a Szent-Jakab-hegyen 602 méter magasságot ér el. Csekély eséssel halad tova, míg Pécs fölött a Misinán 534, a lapisi kunyhótól délkeletre fekvő Tubesz-kúpon 612 méter magasságra emelkedik. Ez egyik legmagasabb csúcsa a Mecsek-hegységnek. A nagy emelkedések mély völgyekkel váltakoznak. Pécs-bányatelep felé s ezentúl a szabolcsi, somogyi és vasasi hegyek már jóval alacsonyabbak a Pécs fölött emelkedő
