Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
136 BARANYA NÉPEI. „muzsikások“ zárják be a menetet, többnyire más nótát húzva, mint a mit a násznép dalol. A kocsik is — ha vidékre viszik a menyasszonyt : 5—6, ha helybe: 3 - beállítanak a menyasszonyos ház udvarába. A vőlegény a második kocsin ül keresztanyjával s le sem száll, türelemmel várja, míg a násznagy kikéri menyasszonyát, mely — ezúttal hosszas — „czeremónia“ alatt a násznép az udvaron dalol s aprózza a csárdást. E czélból nem egy leányt, menyecskét húznak be maguk közé, a nagyszámú nézők közül. A násznép egyik-másik tagja a magával hozott borral teli pintesből kinálgatja a nézőket. A menyasszony keresztanyja kijön s átadja, föltüzi a kis csokrokat a vőlegény — ez még esküvő előtt megkapta a magáét — „népeinek“ ; fáradságáért mindenkitől egy-egy csókot kap. — Odabenn a násznagy rákezdi : — Én negyedszer is követje vagyok már az említett ifjúnak, most már ismét azon szent históriáról akarok beszélgetni, midőn Noé kiszállott a bárkából, egy oltárt emelt és oly kedves áldozatot mutatott be az Istennek, hogy az Isten bizonyság jeléül rendelé neki az égi szivárványt és megigéré, hogy vizözönnel a világot többé el nem törli. Úgy ezen ifjú is, midőn az ő békességes virágját ezen bárkából ki akarja szakajtani, muzsikáját megliuzatja, ajándékait elhozta, hogy ő is azt kedves áldozatul bemutassa ; csak kérem mindeneket jó szivvel vegyenek tőlem. D. a J. Kr. ! A vőlegény részéről u. i. ezúttal különféle ajándékokat : egy üveg pálinkát, egy pékkenyeret, egy pár kést, kis hordó (míg bőviben volt, egy akós hordóval vittek) bort, egy fölpántlikázott kakast visznek ; ezeket a nászasszony átadja egyenként a násznagynak, ez egy mondóka kíséretében a mellette állónak adja, ez ismét tovább, végre minden ajándék a legbelül ülő, szomorkodó „örömanya“ kezébe jut. A mondókák, az ajándéktárgyak jelzett sorrendje szerint: — Ezen első ajándék most fog általam bemutattatni, u. m. ezen ékességes virágszálból felnevelkedett és italunkra rendeltetett jó és friss sárkánytej, mely is rendeltetett a mi lankadt testünknek első reggeli táplálására, azért is volt czélom először beadni, csak tessék jó néven venni. — Midőn az Isten az embert megteremtette, nem elég volt a megteremtés az életére, hanem ilyen kenyereket is rendelt a mi életünkre és testünk táplálására, mert anélkül lehetetlen a mi életünknek állandóvá lenni, azért is rendeltetett a mi életünknek második virágjává, ezt is hoztunk a mi szeretetünkből, csak szívesen vegyék tőlem. — Úgy de az Istentől mikor a kenyér megteremtetett, ennek megszegésére fejsze V. kasza igen illetlen volna, azért is rendeltetett ilyen kés, melynek Bécsbe beretfa bátyja, csak tessék kérem jól megnézni, ha használni akarják, jól megköszörüljék. — Még más ajándék is fog általam beadatni, u. m. ez a bor, mert ezt a második ajándék magához kívánja, ezt bizonynyal az Isten nekünk rendelte, mert e nélkül még a szt. mise-áldozat sem gyakoroltathatnék, sőt még a menyekző is igen illetlen és sovány volna.
