Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
RÁRANYA FAUNÁJA. Od kon, gyarmatonként fészkel és természetében, szokásaiban a szürke gémhez hasonlít. Hanem nagyon csalódtam; a síkföldi lombos erdő az ő igazi tanyája s társaitól elszakadva, minden pár maga fészkel e vén tölgyek alsó ágain. Ez a szép, mondhatnók exotikus megjelenésű madár rendkívül díszíti a csendes erdei magányt, a mihez nagyon is hozzá illik. Nyúlánk alakját, fehér mellét, aranyosan ragyogó sötét-zöld hátát és nyakát, bíborvörös csőrét és lábait már messziről észre veszi az ember. A tojó rendesen egy lábon áll a fészkében ; a gunár pedig többnyire környékén valami vastag ágon pihen, nem igen tekintgetnek szerte, s az olyan vidékeken, a hol nem bántják, még az ember közeledésével se nagyon törődnek. Európai madaraink között nem tudok egyet se, melynek egész lényében oly világosan ki volna fejezve az unalom megtestesült fogalma, mint a fekete gólyában.“ A fekete gólya tényleg annyira ritka már, hogy csak elvétve találkozhatunk vele ; esemény-számba megy, ha látjuk. Úszók (Natatores). Buy árkacsa-félék (Mergidae). A kis búvárkacsa (Mergus albellus), nagy búvár-kacsa (M. merganser) és a közép búvár-kacsa (M. serrator) a mohácsi szigeten a Riha- és a Földvári-tó vizén él ; a kopácsi tavon is nagy számmal található. A nádasokban költ. A bukdosó kacsák közül két fajt ismerünk Baranyában: a pehely-kacsát (Somateria mollisima) és a bársony kacsát (Oidemia fusca). A jeges kacsa (Harelda glacialis) se tartozik a ritkább jelenségek közé. Az említett fajokon kivül ismeretes még : a lármás kacsa (Fulix elangula), a vörös fejű (F. ferina), kontyos (F. cristata), kék csőrii (Erismatura leucocephala), a pézsma kacsa (Cairina moschata). Hazája Brazília és Paraguay. Nálunk csak mint házi állat fordul elő. Kanalas-kacsa (Spatula clypeata'. Nálunk költ. Sípoló kacsa (Anas penelope). Csapatokban jár. Telelő kacsa (A. querquedula). Nyílfarkú kacsa (A. acuta). Ritka. Kendermagos kacsa (A. strepera). Tőkés kacsa (A. boschas). Ettől származik a házi récze. Vizeinkben közönséges. Csörgő kacsa (A. crecca). A károkatnák (Graculineae) csak a nagy (Graculus carbo) keresi föl tavaszszal vizeinket. Ott úszkálnak, bukdácsolnak a Rihán, meg a Földvári-tó vizén. A Duna és a Dráva nyilt vizén is gyakoriak. — Ludak (Ánserideae). Vadlud (Anser ferus). A házi lud (A. domestica) az előbbinek származéka. Téli, vagy vetési lúd (A. arvensis). Dcczemberben, januárban nagy seregben keresi föl gabonavetéseinket s be nem fagyott forrásvizeinket. — Sirályok (Laridae). Ezüst sirály (Larus argentatus). Szürke sirály (L canus). Közönséges sirály (L. ridibundus). Törpe sirály (L. minutus). Halászmadarak (Sterna). Közönséges halászka (Sterna hirundo). Apró halászka (S. minuta), fekete halászka (Hydrochelidon nigra), szürke halászka (H. hybrida). — Vöcsökfélék (Podicipideae). Három faja él nálunk : a búbos vöcsök (Podiceps cristatus), a fekete nyakú vöcsök (P. nigricollis) és a kis vöcsök (P. minor.) A hüllők (Reptilia) leginkább vizvidékünkön élnek ; de azért egyes fajok hegyeinken és sík földeinken is előfordulnak. Egyátalán kevés fajjal vannak Baranyában képviselve. Nevezetesebbek a vízi teknőcz (Emys
