Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
BARANYA FAUNÁJA. 97 orbicularis), mely a Dráva melletti mocsarakban, vizes réteken található. A zöld gyik, vagy káposzta-kergető (Lacerta viridis), erdőkben, legelőkön igen közönséges. A kövi gyik (L. muralis). Kertekben, falak közt és köves helyeken él. Fürge gyik (L. opilis), réteken tartózkodik. Pan- non-gyilc (Ahlepharus pannonicus). Valamikor ismeretes volt Baranyában, különösen Pécs vidékén. Ma már alig élhet belőle néhány példány. Kiveszett. A pécsi főgimnázium természetrajzi szertárában őriznek egy szép példányt, mely bizonynyal Pécs környékéről való. A kígyók családjából a következő fajok találhatók Baranyában : erdei sikló (Callopeltis Aesku- lapi). Ez a legnagyobb kígyó nálunk. Az erdőkben él. Pusztítja az egereket. Réz-sikló (Coronella austriaca). Száraz, füves és dombos helyeken szokott előfordulni. Kövek alatt, romok között. Vízi sikló, vagy örvös kígyó (Tropidonotus natrix). Vizes réteken, malom-gátakban, apró folyó vizekben van az otthona. Békákkal s apró halakkal táplálkozik. Koczkás sikló (T. tesselatus), ritkább faj. Törékeny kuszma (Anguis fragilis). A Mecsek-hegység sziklás vidékén közönséges. A békák nagy mennyiségben élnek vizeink környékén. Legismeretesebbek : a kecske-, vagy ehető bóka (Rana esculante), a gyepi béka (R. temporaria), a zöld lombász, vagy leveli béka (Hyla arborea), a közönséges varangy (Bufo cinereus), a házi- vagy kereszt-varangy (B. calamita), zöld varangy (B. viridis), a tűzi unka (Bombinator ignea). A gőték közül megemlítésre méltó a foltos tűzöl (Salamandra maculata) és a közönséges gőte (Triton cristatus). Mind a kettő réti vizeinkben található. Halak (Pisces). A Dunában és a Drávában, valamint e folyók mellékágaiban, kiöntéseiben, az árterületek vizeiben, a Rihában, a Földváritóban, a kopácsi vizekben a következő nevezetesebb halak élnek: Viza (Acipenser huso). Tok (A. glaber). Itt megkülönböztetendő a vágótok, tüskéstok, szintok és a sőregtok, melyek csak a Duna és Dráva s ezeknek mély ágaiban fordulnak elő. Sőreg, vagy kecsege (Acipenser ruthenus). Igen keresett, jóizii hal. Süllő vagy fogas (Lucioperca sandra). A Dunában és ártereiben él. Csuka (Esox lucius). Harcsa (Silurus glanis). A legnagyobb európai hal ; néha másfél métermázsányira is megnő. Gyakran fognak a baranyai halászok métermázsás harcsát. Ponty (Cyprinus carpio). Nagy mennyiségben él vizeinkben. Hosszú életű s nagyra nő. Találkozik olykor 15—20 kilós is. Nyálkás hal, czigóny-hal, vagy czompó (Tinca vulgaris). Legjobban szeret az ártereken úszkálni. Kárász (Carassius vulgaris). Ezelőtt a Karasiczában is tenyészett. Most itt gyéren fordul elő. Márna (Barbus vulgaris). Igen közönséges. Kisebb vizeinkben is tömegesen található. A keszegek fajából ismeretes nálunk a süldő-hal (Abramis blicca), durda (A. bramo), fehér keszeg (A. lucidus), piros szárnyú keszeg (Scardinus erythrophtalmus), lapos keszeg (Abramis ballerus), bodorka (Pelecus cultratus), ragadozó keszeg (Aspinus rapax), vörös szemű keszeg (Alburnus bipunctatus) és a patucz (A. faxiatus). Sügér (Perca fluviatilis). Vágó durbincs (A. schraitzer), esik (Cobitis barbatus). Iszap-csik (C. fassilis). Az angolna (Anguilla vulgaris) mint különlegesség fordul 7
