Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)

Előszó

Előszó

A történeti igazságszolgáltatás - amely a veszteségekre gyógyírt jelentene - nagyon sok, a második világháborút érintő kérdésben a mai napig sem történt meg. Közéjük tartozik a polgári személyeknek a Szovjetunióba történő elhurcolásával kapcsolatos eseményfeltárás, valamint a történteknek a megítélése is. A késés a jelen sorok megírásakor 45 éves, a kérdéskör így már a második generáció tudatából is kimarad.

A lakosság különböző rétegeit, csoportjait ért második világháború alatti, illetve utáni erőszakos cselekmények megítélése ugyanakkor ellentmondásokat is rejt magában. A zsidóság deportálásának körülményeit például csaknem a lágerek megszüntetésével egyidőben kutatni kezdték és csakhamar megszülettek az első publikációk is, melyeket a mai napig is számos kiadvány követett. A deportálások megítélése így az eseményeket követően hamar megalapozottá és egyértelművé vált. Ilyen előzmények után 1989-ben az egyik parlamenti ülésen minden nehézség nélkül állhatott fel képviselőjük és indítványozhatta a zsidóságot ért eléggé el nem ítélhető meghurcoltatások ismételt hivatalos elutasítását. Nem történt, mert nem történhetett meg ugyanez a Szovjetunióba hurcolt magyarsággal, németséggel, illetve a más nemzetiségbeliekkel kapcsolatosan, többek között azért sem, mert az események feltárására az eltelt idő alatt legfeljebb csak halvány kísérletek történtek. Az események megítélésével foglalkozó munkák megjelentetéséről szó sem lehetett. Éppen ellenkezőleg, az elfojtás, az agyonhallgatás volt napirenden.

Ilyen előzmények után nem lehet csodálkozni azon, hogy az érintettek, illetve az elveszítettek hozzátartozói megnyugvása nem következett be, hanem elemi erővel tör ki belőlük a fájdalom és a dolgok elrendezésének igénye: szenvedésük valós feltárása és értékelése, valamint megörökítése írásban, az elhaltaké pedig hősi emlékműveken. Ilyen indíttatású a parlamenti felszólalással csaknem egyidőben keletkezett levél is, amely egy a fiát elvesztő édesanya tollából származik. Adatközlésre vonatkozó kérése a személyes jellegen felül a társadalom kérdésfeltevését is tartalmazza, ezért azt beleegyezésével nyilvánosságra hozom.

5