Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)
II. Interjúk és írásos emlékek - S. Éva
S. EVA (1928) Külső-Bőcs. Asszimilálódott, magyarosított nevet használó tisztviselő családból származott. Szüleit a sátoraljaújhelyi bombázáskor elveszítette. Nagynénje gondozásába került, akinek a lakásáról mozgósították. Felvétel: Sátoraljaújhely, 1989 Egy alkalommal aztán doboltak a faluban (Külső-Bőcsön), hogy aki itt tartózkodik, 11 órára jöjjön a bíró háza elé, romokat kell takarítani, két hétre. Ennyi és ennyi élelmet, ruhát és takarót vigyünk magunkkal. Kire vonatkozott ez a felhívás? Hát aki a faluban idegen ajkú volt. Sch. volt az én édesapám, aztán mivel 1938-ban, vagy 39-ben állami tisztviselő lett, magyarosítani kellett a nevét és így lett akkor S. Hazamentem a nagynénémhez. de délután 3-ra vissza kellett menni, mert azt mondták többek között, miután összeírták a neveket, aki nem megy vissza, annak a szüleit, vagy hozzátartozóját agyonlövik. Azt mondtam, ha meg kell halni, én is meghalok. Anyám, apám meghalt, most már nekem nincs is miért élni. Összegyűjtöttek minket és elvittek a Miskolc melletti Külső-Bőcsről Tiszalucra, persze gyalog. Az talán 15-20 km. Ott voltunk két hétig az iskolában. Szalma volt leterítve és úgy feküdtünk egymás mellett. Persze mondanom sem kell, hogy a nagynéném teljesen odáig volt, hogy az unokahúgát, a testvérének a gyermekét, akinek a szülei meghaltak, akit ő befogadott, azt onnan elhurcolták az oroszok. Felajánlotta mindenét. Pénzét, földjét, mindent, csak mentsék meg. Azt mondták, hogy nem lehet, ezt nem lehet. A nagynéném majd megzavarodott. Beleőszült, beleőrült ebbe az egész dologba. Ott voltunk két hétig. A leghidegebb időben, januárban, amikor a leghidegebb volt, mínusz 25, vagy 27 fok volt, a hó esett, a szél fújt, és akkor összeállítottak egy csoportot, és hatos sorokba vittek bennünket Tiszalucról Szerencsre, olyan 28-30 km-re. Elvittek Szerencsre az állomásra, ott marhavagonba bevagoníroztak. Húszán, vagy huszonötén voltunk, pontosan már nem emlékszem. Ránk zárták az ajtót, rátették a lakatot és akkor elindult velünk a vonat. Két hétig mentünk. Tulajdonképpen nappal nem is ment a vonat. Nem emlékszik a dátumokra? Mikor volt a dobolás és ahhoz képest hogyan alakultak a többi események? 308
