Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)
I. „Jóvátételi közmunkán" a Szovjetunióban - „Jóvátételi közmunkán”
beavatkozása. Kiskeresztúron, Bőszénfán, Bonnyán, Somogyszilen és Gadácson maguk végezték az összeszedést is. Gadácsról úgy szól a jelentés, hogy az orosz katonák házról-házra járva sem tudtak több férfit összegyűjteni. Tolna megyében a szekszárdi szovjet katonai parancsnokság 5. számú parancsa december 28-án kelt.30 Bonyhádon viszont december 31-én szóbeli utasítást adott a főszolgabírónak. A polgári hatóságok feladatául adták az előállítást is. A bonyhádi járásban a Népmozgalmi Nyilvántartó Lap alapján az 1899-1927 között született férfiakat és az 1914-1926között született nőket vették fel a névjegyzékbe.31 A legnagyobb mértékben a Bonyhád székhelyű Völgységi járás német falvai voltak érintve. Az emberek behívása itt is a megyei, illetve járási közigazgatási szervek közbenjárása nélkül történt. Mielőtt ugyanis a községekből beküldhették volna a névjegyzékeket és azokat felülvizsgálták volna, a szovjet katonai hatóságok emberei megjelentek a falvakban, ők maguk ellenőrizték a névjegyzékeket és rögtön el is szállították az Összegyűjtőiteket.32 A belügyminiszteri rendeletet Tolnában nem ismerték. 1945. január 18- án intézkedtek egy újabb összeírásra, ebben sem szólnak az esetleges mentesítésről.33 A dél-dunántúli események fordulópontját jelentette az időközben baranyai főispánná kinevezett dr. Boros István fellépése. Egyrészt elrendelte a még otthon lévő, meghatározott korosztályokba esők összeírását. Ide azokat vetette fel, akik az 1941 -es népszámláláskor magukat német nemzetiségűnek vallották (a német anyanyelvet vallókat tehát nem), továbbá, akik érzelmileg és magatartásuk folytán a németekhez számítandók, még akkor is, ha nevüket megmagyarosították. Elvetette a névelemzés lehetőségét, de a vegyes házasságban élők közül a német nemzetiségűt felvetette. Másrészt viszont az alispánnak január 19-én kiadott mozgósítási rendeletét hatályon kívül helyezte és kijelentette, hogy közmunkára egyenlőre nem kell senkit előállítani.34 Ez a január 22-én kelt rendelet a január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezmény ismeretére vall. Ekkorra már ugyanis futár útján sikerült az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal kapcsolatba kerülni. A rendeletet követően a megyéből már nem indítottak szerelvényeket. Ennek ellenére mégis elvitték néhány falu összeírt lakosságát, (pl. Babarc, Szederkény). Előbb a Tolna megyei Dombóvárra, majd onnan szállították őket vasúti szerelvénnyel tovább. A főispáni rendelet kijátszásának lehetősége azonban megszűnt, mihelyt nem érkeztek be az összeírtak. A baranyai példa csakhamar átterjedt Somogyra és Tolnára is, ennek eredményeként a Dél-Dunántúlon néhány nappal előbb leálltak az elszállítások, mint az ország középső részein. 24
