Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)
II. Interjúk és írásos emlékek - A. Ádám
sáncolt, akit mondtam az előbb, hogy kövesdi pusztán az ő apja, a kövesdi pusztát bérelte, V. Margit volt annak a neve, azt mondta, hogy 6 a nagyanyjával csak a kertbe volt a... Nem értett semmihez sem? Semmihez se. Mehetett sáncolni! Ment sáncolni. El lehet képzelni, hogy az milyen nehezükre esett. Akik a kolhozba mentek dolgozni, ha már volt olyan káposzta, széjjelvágták, odakötötték a mellükre, akkor nem motozták ott, vagy paprikát, így beletekerték az ingükbe, beletekerték a paprikát. Szóval muszáj volt ügyeskedni? Mindenhogyan. Nade hát én megtiltottam a sógoromnak, az egyik sógorom ott meghalt, a nős sógorom, megtiltottam a sógoromnak, hogy őneki nem szabad elmenni lopni. Amíg én keresek, nem szabad neki, mert volt az eset, hogy levetkőztek ám teljesen, és a vállukra vették a ruhát, meg a szalmazsákot, és úgy mentek el. Amikor már az árpa kezdett érni, akkor azt hozták. Mikor a hagyma volt, akkor azt hozták. Mikor a kukorica jött, akkor azt lopták. Vagy burgonya, vagy ami csak volt. Egy asszony, egy mágocsi, Sné volt a neve, beleesett abba a sáncba, mert éjjel mentek lopni, beleesett a sáncba és nem tudott már kijönni, mert az őr elkapta, orosz őr volt ottan, puskás orosz őr, még lovakkal is körüljárták a táblákat. Mi lett a sorsa? Az asszonyt hazaengedték másnap és én nem kérdeztem, hogy ... Szóval nem bántották? Nem. Nem bántották. Az orosz nép szegény volt. Én megfordultam munkás lakásán, orvos lakásán, nacsalnik lakásán, én nem voltam bezárva. És már tudtam annyit oroszul is, én nagyon sok helyen megfordultam. A napi koszt ki volt írva, hogy mit kapunk reggelire, mit kapunk délben, mit kapunk este meg minden. Volt nekünk bérletünk is, hiszen az előbb mondtam, hogy 18 km-t kellett vonattal menni. Volt nekünk havi bérletünk. Az orosz tisztek elkunyermálták azoktól a nőktől a havi bérletet. A kalauz ki akarta tenni a vonatból (őket). De mi aztán odaléptünk, nem lett volna jó, ha kitették volna azokat a nőket! Mondtuk neki, hát ilyenek az orosz tisztek, elkérik a havi bérletet és akkor a nőt meg ki akarják tenni, mert csak az adta oda. így volt a ruhával is. Ha volt vattaruha, így mondom, mert így jobban tudja, mint pufajka, a tisztek elkérték. De mikor köllene, még mikor egy ellenőrzés jön, egy nagyobb tiszt, vagy mit tudom én, egy ellenőrzés, hogy azok a foglyok hogyan vannak ellátva! Most én visszamegyek egy kicsit, mert május 1-e előtt volt ott egy 24 éves legény, asztalos. Mondtam neki oroszul, holnap elmész csavarogni a városba! Azt mondja, hova menjek, mikor nincs pénzem. Nincs pénzed? Én 197
