Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)
I. „Jóvátételi közmunkán" a Szovjetunióban - A polgári személyek igénybevétele - Hadimunkán
Idehaza elsősorban a szépirodalomban jelent meg az elhurcoltaknak a sorsa,3 majd az 1989-es év tavaszától a publicisztikában tűnt fel tömeges formákban, elárasztva az írott és az elektromos sajtót, felkeltve, de nem kielégítve a közérdeklődést. Munkánk egyik célja éppen ennek az ellentmondásnak a feloldása, a korábban már feltett kérdés megválaszolása, nem elfeledve, hogy sok esetben csak az újabb kérdésfeltevésig, vagy annak elősegítéséig juthatunk el. A polgári személyek igénybevétele A Vörös Hadsereg általi igénybevétel egyik döntő meghatározó eleme a frontok alakulása, a megszállás üteme, illetve az ezekből eredő területi és időbeli tényező, melyekhez a szervezettség különböző formái is kapcsolódnak. A spontaneitás szervezettségbe torkollik, majd ismét az esetlegesség válik jellemzővé. A frontvonal időbeli alakulását térképen mutatjuk be.4 Számunkra elegendő az 1945. januári állapot ismerete: Babócsa-Nagy- korpád-Nagybajom-Marcali-Balaton déli partja-Siófok-Velence-Székes- fehérvár-Esztergom-Léva. Hadimunkán A front áthaladását követően, egy-egy meghatározott feladat elvégzéséhez kötődően általános gyakorlattá vált a közvetlen hátországban a polgári személyek igénybevétele. A 18-50 (60) éves korú férfiak behívását általában a helyi hatóságok végezték, majd átadták őket a szovjet katonai hatóságoknak, de azok közvetlenül is intézkedtek. Mindezt a pillanatnyi helyzet, a sürgősség, a parancsnok egyéni elképzelése stb. dönthette el. A behívás egy-egy napra, néhány napra, vagy hétre szólt. Élelmet, ruhát, gyakran szerszámot is az érintetteknek kellett vinni. A hosszabb ideig tartó munkák esetében út- és hídépítésre, vasútépítésre, sáncmunkákra, repülőtér építésekre, emlékmű építésekre stb. váltásokban vitték az embereket. Sokan voltak olyanok, akikre többször is sor került, de a jellemző mégis az volt, hogy az általában előre megszabott időpont lejártakor hazakerültek.5 E munkát meg kell különböztetnünk a magyar hatóságok által elrendelt ún. közmunkáktól, ami helyreállítási célokat szolgált elsősorban és nem katonait, mint ami a fent említett munkákat jellemezte. A hadimunka 14
