Levéltárismertető - Archivführer (Pécs, 2005)

letekkel (mutatókönyv, iktatókönyv, sorkönyv, miniszteri számmutató) jól el van látva. Viszonylag egyszerűen kutatható, hiszen a mutatókönyveket 1892-ig az ABC betűi szerint vezették, 1892-től pedig azon belül is tovább részletezték. A vármegye levéltárában bizonyos típusú iratokat fontosságuk miatt eleve kiemeltek, és ezek ma is külön állagot, illetve fondot alkotnak, így könnyen kutathatók. Ilyenek például az útlevelekkel kapcsolatos iratok (1904-1942), a községvizsgálati jegyzőkönyvek (1891-1899), a községi közigazgatási tájékoztatók (1926), a községek szociális felmérésének iratai (19381939), Baranya vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye, a községi szabályrendeletek gyűjteménye, Baranya vármegye egyesületi alapszabályainak és alapítóleveleinek gyűjteménye, az erdőgazdálkodási üzemtervek. A politikai élet kutatásához leginkább Baranya vármegye főispánjának iratai (1867-1949) használhatók. A megyei levéltárak közül a Baranyai Megyei Levéltár őrzi az egyik legteljesebb főispáni iratanyagot, ám az iratok segédlet hiányában csak átnézéssel kutathatók. A főispáni iratokat jól kiegészítik Baranya vármegye alispánjának elnöki iratai (1896-1952), a főszolgabírók elnöki iratai és a közigazgatási tisztviselők után maradt ún. félhivatalos iratok, úgymint Keresztes-Fischer Ferenc főispán (1924-1931), Szapáry Lajos főispán (19311935), Horvát István főispán (1936-1938), Blaskovich Iván főispán (1938-1939), Benyovszky Móric főispán (1935-1936) és Fischer Béla alispán (1918-1938) iratai. Baranya Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmánya (1861-1950) a mai választási irodák feladatait látta el. Egyrészt évente községsorosan összeállította és kiigazította az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékeit, másrészt lebonyolította a képviselőválasztásokat. A választási és szavazási jegyzőkönyvekben a titkos választás bevezetéséig (1938: 19. tc.) az is szerepelt, hogy név szerint ki kire szavazott, így ebből megismerhető a községek politikai pártállása. Nagy forrásértékkel bírnak a választói névjegyzékek, amelyek településenként felvették a választásra jogosult lakosok nevét, születési helyét, életkorát, foglalkozását, lakcímét és a választói jogosultság alapját is, ezekből az adatokból lehet következni az egyes községek társadalmának összetételére is. Levéltárunk igen terjedelmes központi választmányi iratanyaggal rendelkezik. Baranya Vármegye Közigazgatási Bizottságát az állami és önkormányzati szervek közti együttműködés összehangolására állították fel 1876-ban. A közigazgatási bizottságnak különösen az erdészeti, oktatási és egészségügyi iratai értékesek. Az iratokat 1902-ig iktatószámok, 1903-tól római számos tárgycsoportba sorolták, ami elősegíti a történeti kutatást. A járások élén álló főszolgabírók, mint alsó fokú általános közigazgatási hatóságok az iparügytől az építésügyig rendkívül széles hatáskörrel rendelkeztek. Ezek az értékes iratanyagok azonban hiányosan kerültek be a Baranya Megyei Levéltárba. A Baranyavári (1941-től villányi) járás főszolgabírójának 1923-1940, 1945-1949, a Hegyháti járás főszolgabírójának 1894-1913, 1945-1949, a Mohácsi járás főjegyzőjének 1945-1949, a Pécsi járás főszolgabírójának 1924-1950, a Pécsváradi járás főszolgabírójának 1927-1949, a Siklósi járás főszolgabírójának 1940-1949, a Szentlőrinci