Levéltárismertető - Archivführer (Pécs, 2005)

járás főszolgabírójának 1921-1949 közötti irat­anyaga tekinthető folyamatosnak. Ugyancsak ebben a fondfőcsoportban találha­tók a jogszolgáltatási iratok 1871-ig, melyek igen nagy mennyiségűek és segédlettel jól ellátottak. A megye közegészségügyének legjobb forrá­sa Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai (1863-1951) és a járási tiszti orvosok iratai (1940-1950), a megye állategészségügyének pedig Baranya vármegye törvényhatósági állat­orvosának iratai (1921-1935) és a járási állat­orvosok iratai (1944-1949), amelyek azonban elég hiányosan maradtak fenn. A gyermek- és árvavédelem kutatásához leginkább Baranya Vármegye Árvaszékének (1872-1950) és Baranya vármegye tiszti fő­ügyészének (1865-1954) az iratai jöhetnek számításba. Az árvaszéki iratok legértékesebb történeti forrásait a hagyatéki ügyek (hagyatéki leltárak, végrendeletek, becsük, árverési jegyző­könyvek stb.) jelentik. PÉCS VÁROS LEVÉLTÁRA 1686-1950 Pécs város közigazgatási iratanyagának gerin­cét a tanácsülés! jegyzőkönwek (1707-1849, 1861-1871), a polgári kori közgyűlési (törvény­hatósági bizottsági) jegyzőkönyvek (1872-1950), a tanácsi iratok (1690-1901) és az ügyosztályok (1902-1949) iratanyaga alkotja. A bírósági iratok 1848-ig a tanácsi iratokkal vegyesen, 1849-1871 között pedig önálló fon­dokban találhatók. Az 1848 előtti korszak legértékesebb forrásai közé tartoznak többek között az adóösszeírások (1704-1861), a különféle összeírások (1695­1869), betáblázások (1780-1857), végrendeletek (1704-1799), telekkönwi ira tok gyűjtem énye (1695-1854), Pécs város szabad királyi városi

Next

/
Oldalképek
Tartalom