Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt - Etwas blieb daheim in Ungarn. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban - Eingliederung der vertriebenen Ungarndeutschen in Deutschland (Pécs, 1999)

I. Általános kép a menekültek befogadásáról és beilleszkedéséről - Intézményes segítségnyújtás

a segítésén keresztül foglalkozott a menekültekkel. A szervezet sok barakklágert vett át, hogy azokban gazdasági vállalkozásokat hozzon létre a menekültek számára. Bajorországban egy kifejezetten magyarországi németek számára létrehozott egyesület is működött a 15 evangélikus segélyezési bizottság között. 24 Elnevezése: „Hilfskomitee für die Deutschen Evangelischen aus Ungarn" volt. A külföldi jóléti segélyszervezetek, akik a segélyszállítmányokat 1945 nyarától 1949 szeptemberéig küldték CRALOG (Verband der Hilforganisationen mit Lizenz für die Arbeit in Deutschland) elnevezés alatt foglalhatók össze. Három amerikai szervezet, a AFSC-Komitee (Quäker), das Komitee der Brüdergemeinden, és a Zentralkomitee der Mennoniten küldeményeik egy részét maguk szállították. Az UNICEF (Internatinale Kinder-Notfonds der Vereinten Nationen) csukamáj olaj at, gyapjú és bőrruházatot adott át mind a négy zónában élő gyermekek számára. A világszervezetek közül jelentős segítséget nyújtott még az amerikai zónában élők számára a Schweizer Europahilfe, és a Schweizer Rote Kreuz. Intézményes segítségnyújtás A legsürgősebb feladatot a megszállt Németországban a polgári közigazgatás megteremtése jelentette. Az amerikai zónában lévő tartományokban tartományi tanácsokat (Länderrat) hoztak létre, melyeknek menekültügyi hatóságai is magalakultak még 1945 novemberében. Elsőként Bajorországban alakult meg a menekültek állami biztossága (Staatskommissars für Flüchtlinge), majd a többi tartományban (Regierungsbezirk) és tartományi kerületben (Landkreis). A menekültügyi program jelentőségére tekintettel az állambiztosságot, államtitkársággá (Staatssekretär) alakították át. Az NSZK 1949 szeptemberében megalakult kormányában a menekültügyet egy önálló minisztériumra, a Kiűzöttek, Menekültek és Háborús Károsultak Minisztériumára (Bundesministerium fur Vertriebene, Flüchtlinge und Kriegsgeschädigte) 25 bízták. A tartományi tanácsok 1946-ban megalkottak egy egységes menekültügyi törvényt, ami a nyugat övezetben 1947 elején hatályba is lépett. Ezeknek a hatóságoknak, illetve a menekültügyi törvénynek a létrehozása volt a feltétele a Csehszlovákiából, Jugoszláviából és Magyarországról kitelepítettek elhelyezésének is. Az első menekültügyi törvényt is - amely egy óriási előrelépést jelentett a menekültügy ben-Bajorországban hozták létre, ami aztán például szolgált a többi tartomány ok26 nak az időközben Bi-Zone-vá alakult amerikai és britt megszállási területeken. A bajor 59.számú törvény (Gesetz Nr.59) keretet szolgáltatott minden menekült, és minden általa érintett személy, vagy szervezet tevékenysége számára. Legnagyobb erénye, hogy félreérthetetlenné tette, a menekültek, minden tekintetben egyenlők az őslakosokkal, és jogaik is azonosak. Mindenütt képviselve legyenek, ahol érdekeik felmerülnek.