Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt - Etwas blieb daheim in Ungarn. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban - Eingliederung der vertriebenen Ungarndeutschen in Deutschland (Pécs, 1999)

I. Általános kép a menekültek befogadásáról és beilleszkedéséről - Spontán segítség

ve a nyugati zónák között is, a jobb egzisztenciális lehetőségek megteremtése érdekében. Ennek eredményeként az egykori magyarországi németek többsége már nem Bajorországban, hanem az akkori Württemberg-Badenban (Land Württemberg-Baden) élt 1950. január l-jén. Württembergben (Landesbezirk Württemberg) 74950 fő, az ott élő összes menekültek 15,4%-a, Badenban (Landesbezirk Baden) 35410 fő, a menekültek 15,5%-a. Együttesen 110360 fő, 15,5%. A magyarországi németek egymásközti arányát tekintve Bajorország a második helyre került, amit a Hessenben 22 élők aránya követ. A fentebb használt forrás szerint 1950. szeptember 13-án a megoszlásuk a következő: Baden-Württemberg 98000 55,1% Bajorország 49000 27,5% Hessen 26000 14,6% Niedersachsen 2000 1,1% Nordreihn-Westfalen 2000 1,1% Rheinland-Pfal 1000 0,6% Összesen: 178000 100,0% A vallásszerinti megoszlásról nincsenek adatok. Az empirikus tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy az evangélikusok nagyrésze Bajorországba, a római katolikusok pedig túlnyomórészt Baden-Württembergbe és Hessenbe kerültek. Spontán segítség A háború utáni első időkben az egyre nagyobb számú menekülteket és kiutasítottakat gyakran improvizálva helyezték el. Ideiglenes szállásul szolgáló lakásokban, szükséghajlékokban, vagy lágerekben. Szociális ellátásukról a különböző közösségek gondoskodtak. Ezt a munkát a jóléti egyesületek, az egyházak és segítőkész magánszemélyek végezték. Közéjük tartozott a Munkássegély, melyet az 1933-as megszüntetését követően 1945-ben újraindítottak. Újraszervezték a Német Vöröskeresztet (Deutsche Rote Kreuz) is, ami az első nagy segítséget nyújtotta a határállomásokon a menekültek átvételénél. Önkénteseinek ezrei keresték fel gyalogosan vagy kerékpárokon a menekülteklakta területeket és személyes szolgálatokat végeztek. Szanatóriumokat, óvodákat kerestek fel. A Karitász-egyesület (Caritas-Verband) anyagi jellegű gondoskodást végzett többek között a menekültek számára is. Népkonyhákat, átmeneti szállásokat üzemeltetett, és egy sor intézményt gyerekek és öregek számára. Egyik alapvető célja volt a családi élet megerősítése. E célból napközi otthonokat, ifjúsági otthonokat, képzőket, öregek otthonait hozta létre. Az Evangélikus Segélyszervezet (Evangelische Hilfswerk) a tanintézetek feletti gondoskodáson át a községek tevékenységének