Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

Az átélés - - Breier János

BREIER JÁNOS ( Babarc, 1924) kényszersorozással került az SS kötelékébe. Amerikai hadifogoly francia-, majd német területen, ahonnan hazaszökött. Felvétel: Hegyszentmárton, 1986. 1944-ben behívtak katonának a németek, mert közös megegyezés volt, hogy a németeket behívhatják és kiképezhetik. Ez szeptember 25-én volt. Elvittek bennünket Pestre, onnan meg Csehszlovákiába. Brünn környékén képeztek ki bennünket. 1945. február 2-án vittek ki a frontra. Az amerikai frontra. Nem tartott sokáig, csak március 19-ig. József napkor estünk fogságba. Franciaországban voltunk foglyok. Több lágerban jártunk. Sartres-ben kezdtük és felkerültünk egészen Cherbourgba. Ez egy kikötőváros. Úgy voll, hogy átvisznek bennünket a tengerentúlra. Pont abban a napban május 9-én - amikor vége lett a háborúnak, abban a napban akartak bennünket behajózni. Akik egy nappal előbb elindultak, azok átkerültek. Reggel nagy lárma volt, meg hűhó, vége a háborúnak. Nekünk jobban tetszett volna, ha át tudtunk volna jutni. Ott voltunk akkor három hónapig a tenger mellett. Augusztus 2-án jöttünk be Hegyeshalomra. Szortíroztak bennünket. Akik a német hadseregben szolgállak, akik ilyen kényszer SSck voltak, azokat Németországba vitték. Mi Badenba kerültünk, Bruchsal környékére. Szétosztottak bennünket. Én egy paraszthoz kerültem, nagyon jó sorsom volt. A posta akkor még nem úgy ment, ahogy kellett volna. Kifelé egyáltalán nem ment (Magyarországról-FM), de beleié igen. Sűrűbben írtam, és akkor egy-két levelet megkaptak. Édesapám azt mondta: Szegény gyerek ott van, a világról nem tud semmit. Ő majd kimegy ertem. Katona sem volt, mert 1903-as születésű. Az első háborút megúszta, és a másodikat újból. 1946. május 20-án indult el Terehegyről. Olyan „szerencséje" volt, hogy minden zónahatárnál elkapták. El is zárták. Egyszer kaptam egy levelet tőle. Berchtesgadenben volt fogságban, mint rab. Elfogták és 51 napra elítélték. Nekem ezt megírta. Hazajöttem (a munkából), jön a kislány, János, kaptál egy levelet az. apádtól. Jaj, meg sem tudtam érteni! Ez létezik? Majdnem két év óta nem tudtam róla semmit. Elolvastam. Kétszer, háromszor el kellett olvasni, míg ki tudtam venni, hogy miről is van szé>. írta, próbáljak valamit, hátha ki lehet menteni. Másnap mindjárt fölültem a vonatra, mert elég jó gazdánál voltam vagy gazdaasszonynál, mert a gazda is fogságban volt. Elég jól bírta magát, adott elég szépen pénzt. Amennyi kell János - azt mondta -, annyit vigyél. Aztán elindultam. Mi