Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)
Az átélés - - Dr. Breuer Pál
Temesvárról továbbszállítottak bennünket, de már megfelelő komoly őrzés mellett a Fogsani lágerba. Ez a székelyföldi Kárpátoktól keleti irányban van. Valamikor a régi Románia legnagyobb tüzérségi gyakorlótere volt. Rengeteg garázs, lövegszín, lóistálló, laktanyák. Az oroszok Fogsániba bevezették már a széles nyom távú orosz vasúti síneket, úgyhogy európai nyomtávon Fogsániba beérkeztünk, és aki tovább ment, az már a széles nyomtávú vasútvonalon ment a Szovjetunió felé. Itt újra egy tökéletes propagandarendszer volt. Nem győzöm mondani azt, hogy az orosz diplomaták a világ legjobbjai, dc az orosz kiskatona is. Mert azok a gyönyörű mesék! Egy nap a táborban szinte futótűzként terjedt el, hogy mindenki tartozik jóvátételben három hónapot ledolgozni. Okos ember előbb megy el dolgozni, mert az előbb is ér haza. Es akkor ilyen dolgok, hogy a Kaukázusban valamilyen csodálatos hegyoldalban most egy új vasútvonal épül, de kizárólag mérnökök, lakatosok és vasesztergályosok mehetnek az első transzporttal. A magyar hadifogoly annyira bedőlt ezeknek a meséknek! Tudom azt, hogy a barátom, tartalékos zászlós, banktisztviselő, boldog volt és csillogó szemmel mondta, hogy átverte az oroszokat. Elhitték, hogy lakatos. Ő már holnap mehet ki a 90 napját ledolgozni. Én különböző egészségügyi trükkökkel öt nagy transzportozást megúsztam. Mindig azt mondtam, hogy gyomorfekélyem van. Nem nagyon vizsgáltak. De aztán hatodszorra nem jött be. Egy öreg orosz orvos azt mondta, nincs gyomorfekély. Balra lépni! Mert akit kiküldtek, azok az orvostól balra léptek. Mint a Mengele-féle szortírozás! Egy nap kikerülünk Gorkij körzetébe. Gorkij ma újra Nyizsnij-Novgorod. Moszkvától úgy 500 kilométer keleti irányban. Főútvonal. Transzszibériai Expresz vonat, stb. Ennek a környékén 50-100 kilométer távolságban különböző lágerekben voltam. Először az úgynevezett Talicini Központi Táborba kerültem, ahol létezett egy antifasiszta főiskola is. Ezalatt értsük azt, hogy kiválasztott személyeket politikai átképzésben részesítették. Magyar tanárok voltak. Emlékszem például, hogy a Berzeviczy Gizella, a Tanácsköztársaság idején népbiztos-helyettes, egy bűbájos öregasszony, aki talán még Nagymagyarországot is az elméleti kommunista elképzeléseivel visszaálmodta. Konkrétan kijelentette az antifasiszta főiskolán, hogy a Csalóköz csak imperialista béke következtében lett Szlovákia része. Ma ő egy internacionalista igazságtevő párt tagja. A Szovjetunió a hadifogoly nemzetközi egyezményeket a háború után körülbelül 5-6 év múlva ismerte el. Innen volt az a kettősség, hogy Németországban az angol, meg az amerikai hadifoglyokra vonatkoztak a hágai és a genfi konvenciók, az oroszok hadifoglyaira nem (illetve csak a hágai egyezmények-FM). Mert a németek azt mondták, ha az orosz nem írta alá, akkor az orosz fogolynak sem jár meg. Na most ez mit eredménye-