Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - A német lakosságot ért vagyonjogi és politikai korlátozások hatása és a kitelepítés

az végleg megszűnik. Meglátása alapján e hír-, valamint a saját érzelmeik hatására Hidas, Püspöknádasd (Mecseknádasd), Apátvarasd és Erdőmecske körjegyzői feladatukat hanyagul, vagy egyáltalán nem látták el. Az apátvarasdi körjegyző éjjel fél egykor kapott utasítást a szekerek reggel hat órára történő kirendelésére, de még 8 órakor sem jelent meg egyetlen kocsi sem. A kitelepítendők, a kitelepítés felfüggesztésének ideje alatt, élelmeiket kipakolták és felélték. A legtöbb helyen részesaratóként munkába álltak. Amikor késő éjjel megtudták, hogy indulniuk kell, akkor kezdtek kapkodni, kenyérsütéshez látni. Amikor a rendőrök értük mentek, a kenyerek éppen sültek. Emiatt várniuk kellett. A karhatalmi legénység 60%-át visszahívták. Az érdekeltek fegyelmezetlen magatartást tanúsítottak. A kitelepítő hatóság hanyagságot, lopást, engedelmesség megtagadást észleltek. Az elöljáróság elleni vádakat a pécsváradi járási főjegyző kivizsgálta. Hanyagságot nem tapasztalt. Jelentése szerint egy karhatalmi őrmesterrel nézeteltérése támadt az erdősmecskei körjegyzőnek. Az őrmester éjjel egy órakor megjelent a lakásán és tőle reggel hat órára Apátvarasd és Erdőmecske községekből 50-50 kocsi kirendelését kérte Hidasra, illetve Püspöknádasdra. Az őrmestert a bíróhoz utasította, majd az ittasan megjelent karhatalmista tőle szállást és vacsorát követelt. Az őrmestert most a szomszédban lévő rendőrbiztoshoz utasította. A körjegyző reggel negyed hatkor intézkedett a kocsik kirendelésére, de az indulást a nagy eső késleltette. A főjegyző szerint a kormánybiztosnak inkább Pécsvárad ellen lehetett volna panasza, ahonnan a kirendelt fogatok csak délután kezdtek szállingózni, akkor viszont már nem volt rájuk szükség. A püspöknádasdiak kitelepítését hetekkel korábban készítették elő a tényleges indulásnál. A kenyér és a többi élelmiszer ilyen sokáig nem áll el. Természetesnek tartotta tahát a főjegyző, hogy azt időközben felélték. Viszontkérdést tett fel: Ha a bizottság délután öt órakor kapott parancsot az indulásra, akkor miért éjjel tíz órakor értesítette a körjegyzőt erről? A lakosság nagy része mezei munkát végzett, csak késő este tért haza, így nem készülhetett fel reggel hat órára. Éjjel kellett nekik kapkodni. A szervezés e módjában tudatosságot vélt felfedezni. Célja, hogy a lakosság minél később értesüljön a kitelepítésről. Az eljárást ő is a zsidók deportálásához hasonlónak ítélte meg és megállapította, hogy a németeknek sem szántak jobb elbánást.

109 A Pécsváradi Járás főjegyzőjének megállapítása helytálló volt, mert a kitelepítő szervek valóságos háborút folytattak a kitelepítésre kötelezettek ellen. Ők ugyanis igyekeztek magukat a kitelepítés alól kivonni. Sokan más magyar lakta falvakba, illetőleg a városokba húzódtak, mások a