Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - A német lakosságot ért vagyonjogi és politikai korlátozások hatása és a kitelepítés

tek kitelepítése után a kitelepítendők házaiban visszamaradt ingóságok nagyrészét ismeretlen tettesek ellopják, miértis felkértem a vármegyei rendőrfőkapitányságot, hogy azokban a községekben, amelyekben a németek kitelepítése megtörtént, megfelelő karhatalmat rendeljen ki, hogy a nemzeti vagyon nagymérvű károsodását elkerülhessük. Rendkívül fontos volna ebből a szempontból, hogy a kitelepítés megtörténtekor az új telepes már olt volna és azonnal beköltözhetne. 98 A panaszok áradata csak a kitelepítési eljárás szüneteltetésekor csappant meg, de erőszakról a későbbiek folyamán is érkeztek hírek. Ibafán például a körjegyzőt a mentesítési bizottság működése idején megjelent nyomozó ütlegek közepette hallgatta ki, majd lábánál fogva felakasztotta. A körjegyző félelmében nem mert erről jelentést tenni. A későbbiekben a főispáni és alispáni jelentésekben - bizonyára nem véletlenül - a kitelepítések ügye mérsékeltebb módon szerepelt. A Baranya Megyei Nemzeti Bizottság előtt a kitelepítés először gazdasági kérdésként jelentkezett. Dr. Schuller Zoltán, a megyei termelési bizottság elnöke, megyei szociládemokrata vezető az 1946. június 19-én tartott ülésén az aratási munkák leállását féltette a kitelepítésektől, de a még ugyanezen a napon tartott ülésen kialakult helyzetről átfogó értékelést adott: „... úgy maga, mint a szociáldemokrata párt a kitelepítés módját nem helyesli, szociális szempontból, termelési, nemzetgazdasági és közellátási okokból... Hiábavalónak bizonyult az az igyekezet is, hogy a kitelepítés idejét aratás utánra halasszák. Amíg a kitelepítés nem kezdődött meg, addig a svábság szorgalmasan végezte munkáját, csak amikor látták, hogy megindultak a kitelepítések, akkor hagyták abba. Hiba az is, hogy amíg a kitelepítést a belügyminiszter végzi, a betelepítést a földművelésügyi miniszter intézi. Előfordult, hogy egész községek teljesen üresen maradtak. A gabona az idén szokatlanul korán érett be és azokban a helységekben, ahol nem maradt lakosság, nincs most aki learassa..." A későbbiekben a kitelepítésre kötelezettek és a telepesek közötti viszony vetődött fel a nemzeti bizottság előtt. A probléma fő motívuma, hogy a ki- és betelepítést egy-egy községben egyidőben hajtsák végre, az állatmentéseket akadályozzák meg, a visszamaradott vagyontárgyakat őrizzék meg. Dr. Hajdú Gyula, az MKP delegáltja a telepesek érdekében lépett fel, igyekezett őket védeni. A megoldást - a termelési feltételek javítását és a telepesek védelmét illetően - a kitelepítések drasztikus végrehajtásában látta. A kormányhoz felterjesztést javasolt: „... vagy foganatosítsák