Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Az előzmények

tak, sem telepesek. A maradványföldek pótjuttatásokkal nem csökenthetők. A Villányi-, a Mohácsi-, a Pécsváradi-, a Hegyháti járás minden községében, a Pécsi-, a Szentlörinci és a Siklósi járás mindazon községében, ahol legalább 10 Volksbund-tag házát elkobozták, betelepítő bizottságok alakítását rendelték el. A telepítési és elhelyezési lehetőségek biztosítására, a kormánybiztos beleegyezésével, 5 bizottságot hoztak létre. A munkájukba bevonták a telepfelügyelőket, a nemzeti bizottságok és az Újbirtokosok és Földhöz Juttatottak Országos Szövetsége helyi küldötteit. A bizottságok helyszíni eljárások során állapították meg a felhasználható földműves helyek, iparos- vagy kereskedő telephelyek és az egyéb kategóriájú lakóházak számát. A jelenlegi lakhatatlan, de helyreállítható lakóházak számát, az olyan telephelyeket, amelyek jelenlegi birtokosai ellen jogerős elkobzási határozatok születtek, de azt még nem hajtották végre. Az ideiglenes elhelyezésre alkalmas lakásokat.

79 A szlovákiai magyarok érkezése (a menekülteket ide nem értve), Baranya megyében 1947. április 26-án, Tolna megyében május 15-én vette kezdetét, és csak a tél beálltával csökkent az üteme. Az 1948 tavaszán újraindított telepítés az év végéig elhúzódott, de intenzitása nem volt az előző évben tapasztaltakhoz hasonló mértékű. Somogy megyében 1947 július végétől októberig tartott és akkor le is zárult. Az első érkezőket Mohácson fogadták és a Mohácsi járás területén helyezték el őket. Fogadásukra 40 MATEOSZ teherautót 80 sofőrrel, 20 főnyi kísérőt és 100 főnyi karhatalmat rendeltek ki. A rakodási munkához 120 rakodómnukás felvételét rendelték el. Az étkeztetést társadalmi úton gondolták a fogadók megoldani. Gyengélkedő felállítása iránt is intézkedtek. A vasútállomás épületére kitűzték a nemzeti színű zászlót.

80 Tolna megyében az első vonatszerelvény Hidas-Bonyhádra érkezett. Az Ujbars községből áttelepített 14 családot Kétyen, 1 családot a baranyai Véménden telepítettek le.

81 Az 1947. év végén az eseményeket összegezve Baranyában azt állapították meg, hogy a betelepítésre a német lakosság kitelepítésére és összeköltöztetésére kiadott rendeletek végrehajtásának eredményeként nyílt lehetőség.

82 A betelepítés ütemét és módját a szerelvények érkezésének és a német lakosság kitelepítésének, illetve összetelepítésének a menete szabta meg, emiatt a végrehajtás igen sok kívánnivalót hagyott maga után. Csak e lehetőségen belül törekedhettek arra, hogy a visszahagyott ingatlanvagyon figyelembe vételével történjen a lakóházak kijelölése. A legnagyobb nehézséget a rokoni kapcsolatok, az azonos községből,