Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Az előzmények

portosan elhagyja községeit. Állítólag Németországba mennek, de sokan közülük csak más, magyarok lakta községekben, főleg tanyákon bújnak meg. így akarják magukat a kitelepítés alól kivonni. A csoportos telepítésekre érkezettek száma olyan nagy, hogy őket a nemzethűségvizsgálatra vonatkozó rendelet alapján kielégíteni nem lehet. A kitelepítésre vonatkozó rendeletet sem lehet végrehajtani, mert a zár alá vett vagyont a kitelepítendő személy használatában kell hagyni. Csak a kitelepítések megtörténte után lehet ezeket felhasználni. Nagy számuk és a földek megművelésének szükségessége viszont véleményük szerint feltétlenül igényli a letelepítést. Az értekezlet azt javasolta, hogy ne csak a Volksbund vezetőinek, hanem a tagoknak és a támogatóknak az ingatlanaira is történhessen „rátelepítéssel" gondoskodás a hajléktalan menekültek fedél alá juttatására. Az Országos Népgondozó Hivatal rendeleti úton történő intézkedését várják. A jogalkotó egy év múlva ezt lehetővé is tette. A tavasz folyamán a megyében a csoportos telepítés felgyorsult. Békéscsabáról 56 áttelepültet Gyönkre helyeztek át, ahová az előző évben már elhelyeztek 200 telepest. A további telepítésre a kirendeltség vezetője alternatívát állított fel. További telepítés esetén a német nemzetiségű lakosság birtokaira (akik az 1941-es népszámlálás alkalmával magukat német nemzetiségűnek vallották) további 70 családot, a német anyanyelvűek birtokaira (akik magukat magyar nemzetiségűnek, de német anynyelvűnek vallották) 200 családot tartott elhelyezhetőnek.

56 A főhatóság intézkedését várta a lehetőségek eldöntésére. E ponton már a jogszabálysértés eszkalációjáról van szó. Ugyanilyen tartalmú az endrődi áttelepülők elhelyezését tárgyaló jelentés is, amely 51 családot érintett. Őket sem a földreform törvény, hanem a németek kitelepítésekor felszabaduló ingatlanokra lehetne elhelyezni. Jogi lehetősége ennek, mint láttuk, azonban csak a kitelepítés után nyílik meg. Németkér községet jelölte ki számukra a kirendeltségvezető, ahová kedvező döntés esetén azonnal letelepíthetők lennének. A községben 1945-ben már letelepült 100 endrődi család. A német nemzetiségűek birtokaira további 100, a német anyanyelvűekére további 250 család lenne ugyanonnan elhelyezhető. Az endrődi megbízott még 400 áttelepülni szándékozó család igényét képviselte, akiket a körzetvezető Bikácsra szándékozott irányítani, ahol már 50 család elhelyezkedett. Itt további 70 család kaphatna helyet a nemzetiség szerinti, 150 az anyanyelvi elbírálás alapján.

57 A telepítési hely hiánya Dunakömlődön is jelentkezett. A földre-