Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

II. INTERJÚK - Lenárd Miklós

LÉNÁRD MIKLÓS (Vókány, 1921). Tanár. A nemzeti parasztpárt titkára Pécsett, a földhivatal telepfelügyelője, egyúttal megyén belüli telepes Máriakéménden. 1946-ban, amikor már megszületett az első gyerekem, illetve 1945. december végén megszületett a fiam, állást is akartam akkor már (a sok társadalmi munka helyett) vállalni. Mert naponta, vagy hetente kétszer Pécsre bejárni, megyei parasztpárti ügyeket intézni, legalábbis a legszükségesebb adminisztrációs dolgokat elintézni, közben meg volt egy választás is, arra fölkészülni, vidéket járni, egy fiatal családnak tagja lenni, azokról gondoskodni, hát ez semmiképpen sem ment. Kénytelen voltam állást vállalni. Igy kerültem a földhivatalhoz. A Földművelésügyi Minisztériumban kellett egy szakvizsgát tennem, ami feltétele volt, hogy a földhivatal mellett akkor szerveződő telepfelügyelői állást megkaphassam. Baranyában úgy tudom tíz ilyen telepfelügyelőség volt. Vezetője a Nizsalovszky Józsi bácsi, aki az FM-nek (Földművelésügyi Minisztérium) volt a megbízottja. Ott volt eredetileg főosztályvezető, így kaptam a kinevezésemet Szederkény székhellyel, amihez tartozott Belvárdgyula, Hidor, Hárságy, Olasz, Kátoly, Szellő, Monyoród, Nyomja, Szederkény. Ezeknek a községeknek a telepítését, a földhözjuttatással kapcsolatos jószágjuttatást, a leltár fölvételt, tehát a telekkönyvileg átadott birtokok kutatását végeztem. Például, amikor Máriakéméndre kerültem, akkor a régi földkönyv alapján a hetven éves csodálatos tudással, ismeretekkel rendelkező mezőőrrel jártuk végig tételről tételre, parcelláról parcellára a községet beazonosítani. Mert egy csomó olyan terület volt már akkor is Máriakéménd községben, hogy majdnem a 10 %-a, vagy fekete használat volt, vagy egyszerűen nem tudott róla senki bővebbet, hogy ki is az ingatlan tulajdonosa. A telekkönyvi igénybevétel megtörtént-e, tehát a számbavételek a földreformra vonatkozóan. Gyakorlatilag egy olyan birtokazonosítást kellett végrehajtani, amire szerintem a „negyvenhetes" állapotok kutatásánál feltétlenül szükséges lesz. Eredeti okmányokból tételesen felkeresni azokat. Mi az ami államosítva van, mi az, ami jogilag magántulajdonban van, mi az, ami köztulajdon, például birtokossági terület. így ismertem meg én pl. a battonyai telepeseket, mert Máriakéméndre egy csomó battonyai telepes került az első sorozatban. Azután a későbbiekben pedig a csehek által átdobált fölvidékieket. A fölvidékiek odatelepítése úgy történt, hogy egy nappal