Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

II. INTERJÚK - Lenárd Miklós

LÉNÁRD MIKLÓS (Vókány, 1921). Tanár. A nemzeti pa­rasztpárt titkára Pécsett, a földhivatal telepfelügyelője, egyúttal megyén belüli telepes Máriakéménden. 1946-ban, amikor már megszületett az első gyerekem, illetve 1945. december végén megszületett a fiam, állást is akartam akkor már (a sok társadalmi munka helyett) vállalni. Mert naponta, vagy hetente kétszer Pécsre bejárni, megyei parasztpárti ügyeket intézni, legalábbis a legszük­ségesebb adminisztrációs dolgokat elintézni, közben meg volt egy vá­lasztás is, arra fölkészülni, vidéket járni, egy fiatal családnak tagja lenni, azokról gondoskodni, hát ez semmiképpen sem ment. Kénytelen voltam állást vállalni. Igy kerültem a földhivatalhoz. A Földművelésügyi Minisztériumban kellett egy szakvizsgát tennem, ami feltétele volt, hogy a földhivatal mellett akkor szerveződő telepfelügye­lői állást megkaphassam. Baranyában úgy tudom tíz ilyen telepfelügye­lőség volt. Vezetője a Nizsalovszky Józsi bácsi, aki az FM-nek (Földmű­velésügyi Minisztérium) volt a megbízottja. Ott volt eredetileg főosz­tályvezető, így kaptam a kinevezésemet Szederkény székhellyel, amihez tartozott Belvárdgyula, Hidor, Hárságy, Olasz, Kátoly, Szellő, Monyo­ród, Nyomja, Szederkény. Ezeknek a községeknek a telepítését, a földhözjuttatással kapcsola­tos jószágjuttatást, a leltár fölvételt, tehát a telekkönyvileg átadott bir­tokok kutatását végeztem. Például, amikor Máriakéméndre kerültem, akkor a régi földkönyv alapján a hetven éves csodálatos tudással, isme­retekkel rendelkező mezőőrrel jártuk végig tételről tételre, parcelláról parcellára a községet beazonosítani. Mert egy csomó olyan terület volt már akkor is Máriakéménd községben, hogy majdnem a 10 %-a, vagy fekete használat volt, vagy egyszerűen nem tudott róla senki bővebbet, hogy ki is az ingatlan tulajdonosa. A telekkönyvi igénybevétel megtör­tént-e, tehát a számbavételek a földreformra vonatkozóan. Gyakorlati­lag egy olyan birtokazonosítást kellett végrehajtani, amire szerintem a „negyvenhetes" állapotok kutatásánál feltétlenül szükséges lesz. Eredeti okmányokból tételesen felkeresni azokat. Mi az ami államo­sítva van, mi az, ami jogilag magántulajdonban van, mi az, ami köztulaj­don, például birtokossági terület. így ismertem meg én pl. a battonyai telepeseket, mert Máriakéméndre egy csomó battonyai telepes került az első sorozatban. Azután a későbbiekben pedig a csehek által átdobált fölvidékieket. A fölvidékiek odatelepítése úgy történt, hogy egy nappal

Next

/
Oldalképek
Tartalom