Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

II. INTERJÚK - Wild Ádámné

gyon is megsajnáltak, hogy mindenünket elvették. Itt nagyon jól éreztük magunkat. Amikor a tsz lett, mi is beálltunk. Édesapámat nagyon megbecsülték. Nagyon jó szakmunkás volt. Csendes ember volt, mindenki szerette. Mikor édesapám meghalt, addig csak úgy jártam dolgozni (besegítő családtagként) a tsz-be, azután szintén beálltam tagnak. Mindjárt a baromfiakhoz kerültem. Tíz és fél évig a baromfiaknál voltam. Onnan is mentem ngugdíjba. Nagyon megbecsültek Kitüntetést kaptam. Máig is nagyon megbecsülnek. Nagyon jól beilleszkedtünk a faluba és nem is kívánunk innen elmenni. Sokan akik itt laknak, szintén babarciak, akik idejöttek, azok visszamentek, de nekünk nem volt szándékunkban, mert mi nagyon jól érezzük magunkat itt és jelenleg is (jól érezzük magunkat). A megnyugvás mikoríájt következett be? Amikor idejöttünk, még nem kaptunk se cukorjegyet, semmiféle jegyet. Mindent feketén kellett venni. Sőt az állampolgárságot is elvették. Nem vagyok biztos benne, de talán úgy 1951 körül lehetett, hogy értesítettek, hogy visszakaptuk az állampolgárságot. Attól kezdve kaptunk cukorjegyet is. Mikor következett be az az idő, amikor úgy érezte, hogy nincs feszültségben ? Nagyon sokáig nagyon-nagyon fájó pont volt az, hogy idegenbe kellett jönni. Nagyon sokáig. De talán a tsz megalakulása körüli időszakban, akkor szűnt ez meg. Talán „ötvennyolc-ötvenkilencben". Akkor mindenki egyforma volt. Aki német faluban lakott, az is tsz-ben dolgozott, beállt a közösbe. Talán akkor oldódott föl. Fájni, mindig fáj, azt nem lehet elfelejteni, csak azért az ember megnyugszik. Ha én álmodok, nagyon ritka, hogy az itteni dolgokról álmodok. Mindig, mindig Babarcról. Milyen nyelven álmodik? Attó függ, hogy kivel beszélek. Gondolkodni németül gondolkodok. Én érzem, hogyha magyarul beszélek, hogy hibás, de ennek az az oka, hogy németül gondolkodok. Mi lett a sorsuk a Babarcról kitelepítetteknek? A babarciakat mind keletre telepítették, de sokan mentek nyugatra. Akik nem jöttek haza, azok nyugatra mentek. Most hazajárnak. Nekem is sok ismerősöm és rokonom van kint. Voltam is kint, meglátogattam őket. Még mindig visszavágynak. Visszajárnak, de azért még mindig fájó pont, hogy kitelepítették őket. A fiataloknak nem. Akik ott születtek, vagy kisgyerkként kerültek oda, azoknak nem jelent semmit. Szeretnek