Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

thyány fivérek az Akadémiának ajándékozták. Ekkor ismerkedhettek meg személyesen. A támogatás módja és tartalma sem kellően tisztázott. Egy évjáradékról van szó, amit a zárolt Batthyány-va^yon terhére a Cs. K. Pesti Főtörvényszéki és Katonai Alladalmi Főügyész folyósítani engedélyezett, miután Vörösmarty igazolni tudta, hogy azt korábban, 1847-ben és 1848-ban is kifizették számára. A vagyonelkobzást kimondó ítélet után a folyósítást azonban beszüntették, mire a költő kérelemmel fordult a Pénzügyigazgatóság elnökéhez. Ebben előadta az évjáradék létrejöttének módját, további sorsát és csatolta bizonyítékait. Ezekből kitűnik, hogy az évi 400 pengő forintnyi évjáradékot 1846-tól, évenként két részletben, a bicskei uradalmi főpénztárból vette fel. Batthyány leveléből az is megállapítható, hogy az első ajánlat két telekre vonatkozott, amit a patrónus egy társasági összejövetelen tett. A költőt nagyon meglepte az ajánlat. Megsértve emelte poharát vendéglátójára, és távozott. Nyilván a társadalmi rangkülönbség kiemelésének értelmezhette Batthyány lépésének sajátos formáját. Kiengesztelődést kereső levelében Batthyány Kázmér a társadalmi előítéletekre hivatkozik, ami a nemes szándék értelmét is az ellenkezőjére fordítja, és kérte, hogy a költő a két jobbágytelek becsült jövedelmét, mint megfelelő évjáradékot fogadja el. A befejező sorokban a legőszintébb tiszteletét tolmácsolja. Vörösmarty azonban már a levél megírása előtt kiengesztelődött. Az első összeget ugyanis 1846. július 28-án felvette, míg Batthyány a saját kezűleg írt levelét Kisbéren, augusztus 5-én keltezte. Az évjáradékot végül is a költő élete végéig élvezte. A mecénási tevékenység Batthyány közéleti szerepének egyik kezdeti formája lehetett. Vele párhuzamosan egyre markánsabban bontakozott ki politikai tevékenysége. Ez először a hagyományos intézményi kereteken belül, az országgyűlésen, a megyén folyt, majd egyre inkább a reformmozgalom területére tevődött át. Figyelme kiterjedt a gazdasági élet csaknem valamennyi területére, az iparra, a ke-