Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

reskedelemre, a mezőgazdaságra, a közlekedésre. Pártoló tevékenysége ezeken a területeken mindaddig folyt, amíg a szabadságharc, a menekülés, az internálás, majd a párizsi emigráció ezt lehetetlenné nem tette. Batthyány anyagi támogatása az adott körben azonban mindig jelentékeny és nélkülözhetetlen volt. Tevékenységének egyes részleteiről a maguk helyén számolunk be. Vagyona felhasználásának e módja kevés megértésre talált kortársai között. Széchenyi István például egy sorba állította őt azokkal, akik pénzüket felelőtlenül elherdálják : „Zichy Alfréd eljátssza a pénzét, Zichy Ottó elspekulálja a magáét, Zichy Manó elfecsegi, Batthyány Kázmér elnépszerüsködi, Inkey Kázmér elmuzsikálja." Bemutatkozás a politikában Politikusként Pozsonyban, az 1839. június 2-án megnyílt országgyűlés felsőtábláján mutatkozott be, akárcsak rokona, Batthyány Lajos. Fellépésüket egybehangolták, és csakhamar mint a főrendi liberális ellenzék vezetőit emlegették őket. A vezető szerep Batthyány Lajosé, aki becsvágyóbb, energikusabb, jobb szervezőkészséggel rendelkezett, ugyanakkor arisztokratikusabb, megközelíthetetlenebb Batthyány Kázmérnál. Népszerűségük nőtt, jól kiegészítve egymást, és az alapvető kérdésekben megegyeztek. Batthyány Kázmér a személyiségi jogokat érintő témákkal foglalkozott. Erre az alkalom rögtön az első ülésen, 1840. február 25-én adódott. A vallásügyet tárgyalták, s a reverzálisok kérdésében tett megállapításai radikálisabbak voltak az alsótáblán megfogalmazottaknál: „...nem csak azt kívánnám, hogy ezen fekete bélyegű szerződést, mellyek által többnyire elvakult, s indulattól elbódult emberek még meg sem született lények lelkei felett alkusznak, jövendőre töröltessenek el, hanem, hogy a múltra nézve is úgy tekintse