Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZABADSÁGHARC HELYI VEZETŐI KÖZÖTT DÉL-MAGYARORSZÁGON

közötti szakadék áthidalhatatlan volt. Batthyány személyes véleményét nem ismerjük, e kérdésben ugyanis csak közvetítő szerepet vállalt. A február 25-én sorra került találkozóról tájékoztatta Kossuthot, Szeged város védbizottmányát azonban nem. Hadik Gusztáv is beszámolt Kossuthnak egy tárgyalásról, illetőleg egy megállapodástervezetről, melyet Batthyányval egyetértésben dolgozott ki. Ennek szövegét azonban nem ismerjük. Hadik remélte, hogy a szerbek a magyar területekről visszahúzódnak, és késznek mutatkoznak a Kamarilla elleni közös fellépésre. Kossuth március 10-én viszont a szerb ajánlatokat eleve gyanakvással fogadta: „...a harc és a győzelem a legjobb pacifikáció". „Ezeket le kell győzni, s dictálni józan politica alapján a békefeltételeket, nem alkudozni." Az esetleges későbbi tárgyalásokkal kapcsolatban részletesen kifejtette álláspontját: „...miután a magyarországi kormány által tett legloyalisabb ajánlatok sem indíthatták több ízben őket arra, hogy balgatag harczuktól elálljanak, mellynek végén rajok épen győzelmük esetében vár a bizonyos szolgaság, legjobb tanács, mit nekik adni lehet az, hogy hagyjanak fel az ellentállással s folyamodjanak az országgyűléshez; így kaphatnak amnesztiát s megtarthatják a minden magyarországi lakos számára nyelv- és valláskülönbség nélkül kivívott közös szabadságot, különben nem, mert ha fegyverrel győzetnek le, akkor temérdek gonoszságaikért, kegyetlenségeikért kiirtás vár rájuk; ha pedig a magyarok győzetnének le, józan ésszel csak nem hihetik, hogy önálló szerbországot fog nekik Ausztria engedni, miután épen minden országos önállásunk eltörlése s az ausztriai absolut monarchiái rendszerbe beolvasztása végett indította az ausztriai camarilla hitszegő lélekkel a legistentelenebb háborút, mellyben ők magokat a velők közös magyar szabadság lerontására vak eszközül felhasználtatják." Kossuth leveléből kitűnik, hogy a szerbek egy önálló tartomány, a Vajdaság létrehozását kívánták. Ennek megvalósításába Kossuth még akkor sem egyezett volna bele,